Rekordszámú település, 31 nagyközség pályázta meg az idén a városi rangot, a HVG értesülése szerint. A városaspiránsok kiugróan magas számát a politikai kalendárium magyarázhatja, a parlamenti választások előtti évben a kormányzatok bőkezűen szokták ugyanis osztogatni a városi címeket. Nem lesz ez másképp az idén sem. A HVG úgy értesült, hogy összesen húsz pályázó kaphatja majd meg a városkulcsot valamelyik kormányzati celebritástól. Feltéve persze, ha az államfő rábólint a friss kormányzati előterjesztésre, amely enyhén szólva is eltér a szakértők előzetes véleményétől.

Az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) által felkért szakmai zsűri eredetileg összesen 7 pályázó települést talált előléptetésre alkalmasnak. Urbanisztikai mutatói alapján a legjobb pályázók közé sorolta a testület a fővárossal határos nagyfalut, Budakalászt, a Dunaújváros Rózsadombjaként is emlegetett Duna-parti Rácalmást, valamint a három középiskolát működtető, ötezer lelkes Zsámbékot. Ugyancsak előléptetésre méltónak ítélte a településfejlesztési szakértőkből és az érdek-képviseleti vezetőkből álló zsűri a kis somogyi fürdőhelyet, Igalt, az egykori mezőváros Csákvárt és a valaha zsidó kávéházairól nevezetes, Győr-Moson-Sopron megyei Beled községet. Végül magasabb osztályba engedte volna lépni a zsűri a 12 kilométeres tóparttal rendelkező Balatonkenesét is – a jelölés joga azonban végső soron az önkormányzati minisztert illette meg.

HVG

Varga Zoltánt pedig a jelek szerint egyáltalán nem feszélyezte, hogy alig több mint egy hónapja vette csak át a hivatalát. A tárcavezető három olyan települést – Balatonkenese, Beled, Budakalász – is kihúzott a városjelöltek listájáról, amelyeket a zsűri a legjobbak közé sorolt.

Kenese számára a státusváltás egyébként nem azért ígért új perspektívát, mert a falu előléptetése esetén a személyi jövedelemadóból 38 millió forinttal több maradt volna a helyi kasszában – mondta a HVG-nek az ÖM végső előterjesztésének ismerete nélkül Sörédi Györgyné polgármester (Fidesz–MDF). Ennél jóval fontosabb volna – állította –, hogy Kenese ezentúl elindulhatna a városok számára meghirdetett különféle pályázatokon. A települések főtereinek helyreállítását a falvak esetében például 90, a városokban viszont 900 millió forintnyi összeggel támogatja az EU. A városi címmel járó előnyök közé sorolják több helyen azt is, hogy az előléptetett nagyközségeknek az építési és gyámügyi feladatok ellátására forrást biztosít a központi büdzsé.

Idén a legnagyobb tülekedés Baranya és Tolna megye határvidékén folyt a városi címért. E körzetben a kommunista utcaneveihez mindmáig ragaszkodó Szászvár, a 19. században mezővárosi rangot szerzett Mágocs, továbbá a volt bányászfalu, Nagymányok egyaránt hangsúlyosabb szerephez próbál jutni. Az utóbbi nagyközség mellett Tolnából egy korábbi járásszékhely, Gyönk is megcélozta a magasabb közigazgatási sarzsit. Az egykor járásbíróságnak is helyet adó – a Révai-nagylexikon szavaival – „csinos nagyközség” a legapróbb olyan település ma Magyarországon, amely önálló gimnáziumot tart fenn, éspedig immár 200 esztendeje.

E négy kelet-dunántúli falu közül végül csak három (Gyönk, Mágocs, Nagymányok) előléptetését javasolta a zsűri, azt is csak feltételesen. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a már említett hét legjobb pályázó kiemelése után megmaradt 24 nagyközséget a szakértők az idén is két további csoportba sorolták. A második kategóriába 11 olyan település került (lásd táblázatunk középső szektorát), amelyeknek súlyosabb szakmai engedmények nélkül még ugyancsak odaítélhető a városi cím. Varga miniszter azonban a „másodosztályú” jelöltek esetében részlegesen ugyancsak átírta a zsűri által összeállított listát. A korábbi jobboldali újságíró, Franka Tibor által vezetett Kerepest és az ugyancsak nagy lélekszámú, konzervatív irányítás alatt álló Sülysápot a tárcavezető lehúzta a potenciális befutók közül.

A „második körös” települések esetében a városi címre esélyessé vált végül is a jelentős vonzáskörzettel bíró, Zala megyei Pacsa, amely az utolsó előtti olyan kistérségi központ ma Magyarországon, amelynek nincs meg a szóban forgó titulusa. (Az utolsó, a 174. ilyen közigazgatási mikrocentrum, az „árral szemben úszó” Fejér megyei Aba továbbra sem kívánja siettetni idő előtti várossá nyilvánítását – jelezte a HVG-nek Kossa Lajos független polgármester.) Ugyancsak komoly esélye van a befutásra immár a Miskolc agglomerációjához tartozó, MSZP-s vezetésű Sajóbábonynak, amely tavaly a halálbüntetés helyreállítását kezdeményezte az Országgyűlésnél.

A „futottak még” kategóriába értesüléseink szerint eredetileg 13 települést sorolt a zsűri. E pályázókat a városi címre kifejezetten éretlennek minősítették a szakértők. A békési illetőségű Varga miniszter azonban a megyéjében fekvő Újkígyós községgel együtt még további hat olyan települést – Vaja, Tápiószele, Csanádpalota, Jászkisér, Nyírmada, Rákóczifalva – is várossá javasolt nyilvánítani az államfőnek, amelyeket a szakértők a leggyengébb pályázók közé soroltak.

Hogy pontosan mi történt, azt hamarjában nem is olyan nagyon egyszerű megállapítani. A pálya azonban a jelek szerint lejtett az MSZP-s vezetésű ÖM-ben. A tárca kétségkívül több, arra érdemtelennek minősített fideszes nagyközségnek is megadni javasolja ugyan a magasabb közigazgatási rangot, ám úgy tűnik, csak azért, hogy nem kevesebb mint öt, szocialista érdekeltségi övezetbe tartozó gyenge aspiráns is hozzájusson az áhított államigazgatási sarzsihoz.

BABUS ENDRE