Húsz éve írtuk - 1989. január 7.
Idén 30 éves szerkesztőségünk új sorozatában szemezget abból, miket is írtunk két évtizede, a rendszerváltás idején.
Aláírásgyűjtés népszavazásra
Egész napos aláírásgyűjtő akciót szervezett január 2-ára a Duna Kör környezetvédő szervezet, valamint a kezdeményezéséhez csatlakozó Magyar Demokrata Fórum és a Perem Klub. Arra szólítják fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy bocsássa népszavazásra a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer magyar részének megépítését. A főváros húsz pontján újabb 15 900-zal gyarapították a népszavazást követelők számát, amely ezzel mintegy 87 ezerre nőtt.
Szabályos kivételek
A süllyedő hazai életszínvonal által befolyásolt közhangulatban a közvélemény „sűrű észrevételezésekkel” vette tudomásul, hogy az állami vezetőknek az általánostól eltérő módon állapítják meg a nyugdíját. Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese a HVG kérdésére elmondta: ...nyilvánvaló, hogy a vezetők fizetése – így nyugdíja – nem volt arányban felelősségteljes munkájukkal.
Parlamenti „tízek” javaslata
Az egyesülési, illetve a gyülekezési jogról szóló törvénytervezetek jelentős módosítását indítványozza az Országgyűlésnek a parlament tíz tagja (Balla Éva, Bödőné Rózsa Edit, Csipkó Sándor, Czoma László, Horváth Miklós, Király Ferenc, Király Zoltán, Südi Bertalan, Zsigmond Attila – kilenc nevet soroltunk fel akkor, a tizedik Sági Gáborné – a szerk.). Elutasítják, hogy a kormány a következő egy-másfél évben a parlamenttel „befagyasztatná” a politikai pártok megalakításának lehetőségét Magyarországon. Elfogadhatatlannak tartják azt a kormányzati elképzelést, mely szerint a rendőrségnek a jövőben korlátozás nélkül joga lenne betiltania a szabályszerűen bejelentett, nyilvános rendezvényeket.
Gázos szerződés (interjú Marjai József volt miniszterelnök-helyettessel)
HVG: Milyen tanácsokat adna annak, aki átvette öntől a jamburgi magyar beruházás felügyeletét?
M. J.: Az egyik, hogy tisztességgel teljesítsük vállalt kötelezettségeinket, de ne teljesítsük túl őket. Másodszor: a részt vevő magyar vállalatok csak a tényleges árakat és költségeket számolják el itthon. Harmadszor: állandóan érintkezésben kell lenni és vitatkozni a szovjet partnerekkel, hogy minden tényleges magyar teljesítményt és bármilyen szovjet mulasztásból eredő többletköltséget elismerjenek. Mindez nagyon intenzív munkát igényel Medgyessy Pétertől.