A brit politikai marketing mesterei a hétköznapokban - tehát a választási kampányok időszakát leszámítva - maximum azt befolyásolhatják, miről ne írjon a bulvársajtó. Erre is csak meglehetősen korlátozott körben találni példákat. Amikor a trónörökös Károly herceg gyermekei megszülettek, Károly és Diana egyezséget kötött a sajtóval: azért, hogy Vilmos és Harry gyerekkorát ne tegye tönkre a fotósok hada, évente néhány alkalommal - nagyobb ünnepek, nyaralás, évfordulók idején - az egész család a sajtó rendelkezésére áll. Mindenki meglepetésére ezt az egyezséget a hercegek nagykorúvá válásáig a bulvárlapok nagyjából be is tartották. Hasonló alkut kötött Tony Blair kormányfő is negyedik gyermeke, Leo születésekor, s ezt is respektálják az érintettek.

A sokszereplős, éles profitversenyben lévő bulvársajtó különböző lapjai árgus szemekkel figyelik egymást, és az exkluzív sztorik, illetve leleplezések nyújtotta előnyt egyik sem szalaszthatja el. Épp ezért nem lehet "kibérelni" lapokat, népszerűséget venni. Ha ezt meg próbálta is valaki, rendre felsült vele. Eleinte Blair tanácsadói is kísérleteztek ilyesmivel, de mindannyiszor kudarcot vallottak. Pedig a miniszterelnök rendszeresen adott partikat, ahová sportolók és popzenészek kaptak meghívót, hátha az ő népszerűségükből ragad valamennyi a kormányfőre is. Ugyanúgy hiába próbálták meg a kormányfői poszt átvételére készülő, zárkózottnak és mogorvának tartott Gordon Brown pénzügyminisztert családi élete fotózásával emberközelibbnek feltüntetni, vonzereje ettől jottányit sem nőtt, ezért leálltak vele. Ettől persze a pártok időről időre megkísérlik megkomponálni azt a képet, amit vezető politikusaikról szívesen látnának viszont a sajtóban. David Cameron, a konzervatívok vezetője például gyakran és szívesen fotóztatja magát biciklizés közben, ezzel is érzékeltetve, mennyire szívén viseli a környezetvédelem ügyét. Csakhogy az angol sajtó nem áll meg itt. Az egyik napilap lefotózta a bicikliző Cameront követő hivatali autót, amely a pártvezető iratait és öltönyét vitte utána a parlamentbe...

A politikusok magánemberi oldalának megrendelésre történő kidomborítása azért sem szerencsés, mert ezután szinte menetrendszerűen kitör valamilyen botrány, és a lapok nem győzik bemutatni a kozmetikázott kép és a valóság közti ellentmondásokat. Így John Prescottnak majdnem miniszterelnök-helyettesi posztjába került, hogy kiderült viszonya egyik beosztottjával. Hasonlóképpen az elismerten tehetséges David Blunkett második miniszteri megbízatásának hirtelen megszakadását jelentősen siettette, hogy fény derült titkos kapcsolatára egy férjezett, többgyermekes lapszerkesztővel. S azt sem mulasztotta el felemlegetni a brit sajtó, hogy a Munkáspárt egyik oktatásügyi államtitkára saját gyerekét magániskolába íratta...

TÓTH VALI / LONDON