A politikai abszurd kategóriájába tartozik, hogy az egrieknek egy kormányszóvivői sajtóközleményből kellett megtudniuk, ők lettek az észak-magyarországi régió székhelye, és nem Miskolc, a térség legnagyobb városa. A közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos kormánydöntést bejelentve közölte Danks Emese, hogy "2007. január 1-jétől a régiós központokban lévő hivatalok alakulnak át regionális hivatalokká". Így hát hiába van Miskolcon szinte minden jelentős területi államigazgatási szervezet székhelye (lásd térképünket a 16. oldalon), a kormány tervei szerint Eger lesz a régió központja, ha már a közigazgatási hivatal oda került (képünkön Balás István hivatalvezető).

A magyar közigazgatási szabályok ráadásul nem is ismerik a régió és a régiószékhely fogalmát. Az alkotmány szerint "a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik". A közigazgatási régiók megteremtésére tavaly nyáron volt a kormánynak egy sikertelen próbálkozása, ám ez az ellenzék ellenállásán megbukott. Hivatkozási alap csak az 1998-ban, a Horn-kormány idején hozott, majd 2005-ben újrafogalmazott országgyűlési határozat lehet, amely úgynevezett tervezési-statisztikai régiókat hozott létre területfejlesztési célokból. Mivel a kormány nem szeretne letenni a regionalizálásról, az államigazgatás területi szerveit saját hatáskörben régiós szinteken vonja össze. Ezt tette az év elején a közigazgatási hivatalokkal, amelyek nevében ma már hivatalosan is szerepel a regionális szó.

Alkotmányossági aggályokat is felvet ez az eljárás az ellenzék szerint, tény mindenesetre, hogy a kormány némi furfanggal élt. Még tavaly májusban megállapodott ugyanis a Fidesszel egy alkotmánymódosításban, amely arról szólt, hogy a kormány szabadon dönthessen a kormányzati szervek átalakításáról, ne kelljen ahhoz egyes esetekben kétharmados döntés. "Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja" - áll ma már az alkotmányban. Ezt a megoldást egyedül a kereszténydemokraták kifogásolták, Salamon László országgyűlési képviselő arra figyelmeztette ellenzéki társait, hogy ha a módosításban nem csak a központi közigazgatási szervekről lesz szó, akkor a területi közigazgatásban is szabad kezet adnak a kormánynak. A kereszténydemokraták nem is szavazták meg az alkotmánymódosítást, a Fidesz nagy többsége azonban nem érzékelte a csapdát.

Az igazság pillanata novemberben jött el a legnagyobb ellenzéki párt számára. A kormány akkor terjesztette be az államigazgatás átszervezéséről szóló több mint 400 oldalas indítványát. Ebben a 292 törvényt módosító törvényjavaslatban a kormány, immár alkotmányos felhatalmazásra hivatkozva, a parlamenti képviselők egyszerű többségének támogatásával átíratta a megyei közigazgatási hivatalok nevét, kihagyva belőle a megyei szót, és belefoglalva, hogy a további döntéseket kormányrendeletben teszik közzé. Így történhetett, hogy decemberi utolsó ülésén a kabinet rendeletben jelölte ki a közigazgatási hivatalok illetékességi területét. "Ezt a döntést közjogi érvénytelenség miatt megtámadjuk az Alkotmánybíróságon" - mondta a HVG kérdésére Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti képviselője. Álláspontjuk szerint az eddig kétharmados törvénnyel szabályozott közigazgatási hivatalokat nem lehet ugyanis feles törvényben szabályozni.

A Fidesznek nem csak alkotmányossági, szakmai kifogásai is vannak az átszervezésekkel kapcsolatban. Lassan ugyanis minden államigazgatási szerv regionális szintre kerül, a fontosabbak közül talán már csak a rendőrség átszervezése van hátra. Az ellenzéki párt szerint a legfőbb probléma, hogy nem történt más, mint egyes területi szervek ágazatonkénti régiós szintre tolása, holott fontosabb lett volna a párhuzamosságok megszüntetése és az államigazgatási szervezetek összevonása megyei kormányzati hivatalokba.

Közigazgatási szakemberek egyetértenek abban, hogy fontos a decentralizáció, a vita arról folyik, ennek megfelelő terepe-e a régió, vagy a megyei szint is jó lenne. "A megye, illetve a régió közötti választás nem egyszerűen területszervezési, területfejlesztési, igazgatásszervezési, hanem alapvetően politikai kérdés, a hatalom centralizációjának, decentralizációjának kérdése" - írta egyik cikkében Szegvári Péter közigazgatási szakember, aki korábban a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozott. Hozzá hasonlóan sokan - például a közigazgatás átszervezésén munkálkodó IDEA munkacsoport vezetője, Ágh Attila politológus is - úgy látják, hogy a megye nem alternatíva a kormányzati centralizációs közigazgatással szemben, s ezért favorizálják a régiót. Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatóközpontja Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója szerint a decentralizáció mindenesetre nem halogatható, de "a középszintű kormányzás a megyékben értelmesen, hatékonyan gyakorolható". Nem végeztek olyan kutatásokat sem, amelyek azt bizonyítanák, hogy a középszintű közigazgatás számtalan feladata, intézménye számára a régiók alkalmasabbak a megyéknél. Sokan azt sem értik, miért a regionalizációval kezdte a közigazgatás rendbetételét a kormány, amikor mindenki által elismerten a magyar közigazgatás legnagyobb problémája a főváros jogi helyzete.

Hiába a Fidesz-többség a megyékben, a regionális fejlesztési tanácsokban (rft) mindenhol sikerült kormánypárti túlsúlyt teremteni. Azaz Lamperth Mónika önkormányzati miniszter elhíresült beszédében nem véletlenül nyugtatgatta az MSZP választmányának tagjait, hogy a kassza kulcsa nem kerül a Fideszhez. Az rft-k kormányzati és önkormányzati küldöttekből tevődnek össze, s a hét tanácsból hatban a Lamperth-tárca küldötte lett az elnök, a hetedikben, a dél-dunántúliban is egy tárcajelöltet választottak meg, a környezetvédelmi minisztérium jelöltjét, Wekler Ferenc volt SZDSZ-képviselőt. Az rft-k egyébként tele vannak az októberi önkormányzati választáson bukott szocialista politikusokkal, a központi régió elnöke például Szabó Imre, a Pest megyei önkormányzat volt elnöke lett, s az oktatási tárca küldöttjeként ott tag Horváth Csaba, volt II. kerületi polgármester is.

RIBA ISTVÁN