Koordinációs zavarok és kapacitásproblémák mutatkoznak hónapok óta a második Gyurcsány-kormány több minisztériumában. A közigazgatási államtitkári poszt tavaly júliusi megszüntetése - amit kormányzati körökben a miniszterelnök két bizalmasának, Szilvássy György kancelláriaminiszternek és a jogász Rákosi Ferencnek a nevéhez kötnek - súlyos működési zavarokhoz vezetett néhány tárcánál.

"A minisztériumok kiskirályságokra kezdenek szétesni" - összegezte a válságtüneteket a HVG-nek egy több évtizedes közigazgatási múlttal rendelkező szakértő. A korábbi politikai, illetve közigazgatási államtitkárok egyszemélyi utódjaihoz, a jelző nélküli államtitkárokhoz ráadásul még a főosztályvezetők is általában csak többnapos instanciázás után tudnak manapság bejutni. A minisztériumok második emberei gyakorta a parlamentben vagy a kormány ülésein helyettesítik ugyanis főnökeiket, akik közül viszont nem kevesen vezető párttisztséget is viselnek. Avarkeszi Dezső, a parlament alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke a HVG-nek azt mondta, mindenképpen szükség van még egy vezetői posztra a minisztériumokban. "Számomra a közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása volna a legszimpatikusabb" - jelentette ki a képviselő. Hasonló értelemben nyilatkozott pár hete Hiller István szocialista pártelnök is.

A korábbi minisztériumi struktúra visszaállításának esélye azonban nem túl nagy. A kormánypártok tavaly nyáron az alkotmányból is törölték a hatékony kormányzás legfőbb akadályának kikiáltott közigazgatási államtitkári funkciót. A poszt visszaállításához így most törvénymódosításra volna szükség, ami egyet jelentene a Gyurcsány-féle közigazgatási rögtönzések (ezek közé tartozott a Belügyminisztérium és a miniszterelnöki kabinet megszüntetése is) kudarcának nyílt beismerésével.

A közigazgatási államtitkárok politikacsináló hatalmának megszüntetését egyébként a korábbi baloldali kabinetek közigazgatási kormánybiztosai is sürgették. Verebélyi Imre már a kilencvenes évek közepén főtitkárokkal kívánta felváltani a közigazgatási államtitkárokat. Az új vezetőkre az apparátusok irányítása, továbbá a személyzeti, a pénzügyi és az üzemeltetési feladatok ellátása várt volna. Többen úgy látják, az új tisztség megteremtésére voltaképpen most érkezett el az idő.

Az elképzelés néhány ellenzője szerint egy ilyen lépés azonban ellentétes volna a miniszterelnök törekvésével, vagyis hogy Szetey Gábor miniszterelnökségi államtitkár vezetésével ezentúl összkormányzati szinten lássák el az egyes tárcák "üzemeltetésével" kapcsolatos teendőket. A Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány közigazgatási kormánybiztosa, Sárközy Tamás elképzelhetőnek tartaná ugyanakkor azt is, hogy a jövőben a miniszterek alá rendelt elnöki főosztályvezetők legyenek felelősek a tárcán belüli koordinációért.

Kormányzati körökben egyes szakértők viszont úgy vélik, nem kell okvetlenül uniformizált megoldásra törekedni az apparátusvezetői feladatok meghatározásakor. Álláspontjuk szerint néhány minisztériumban (például a földművelésügyi, a munkaügyi és a környezetvédelmi tárcánál) voltaképpen már meg is találták a közigazgatási államtitkárok utódait, amikor a tárca szakállamtitkárainak egyikére bízták az ágazatok közötti koordinációt. Máshol a miniszter kabinetfőnöke látja el e fenti feladatokat (például az oktatási és a honvédelmi minisztériumban). A tárcákon belüli koordinációs tevékenység körüli hierarchikus zűrzavart mindenesetre jól érzékelteti, hogy egyes helyeken a kabinetfőnök, máshol viszont maga a miniszter vagy a jelenleg államtitkári beosztású korábbi közigazgatási államtitkár igyekszik szintetizálni a különböző szakállamtitkárságok előterjesztéseit.

BABUS ENDRE