"Remélem, hogy a jogalkalmazók élni, és nem visszaélni fognak a rugalmasabb szabályokkal" - írta a kétharmados titoktörvény munkapéldányáról tavaly decemberben Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a parlament emberi jogi bizottságának. Most akár meg is ismételhetné az akkor írtakat, hiszen tavasszal a kormány visszavonta a törvényjavaslatot, amelyről jelenleg is folyik a koalíciós vita. Az ombudsman szempontjából persze jelentős előrelépés, hogy korábbi megjegyzéseit a HVG információi szerint jórészt beépítették az átdolgozott javaslatba, de a törvény megszületése továbbra is bizonytalan.

Az új szabályozás elvben csökkentené a magasabb minősítési fokozatba tartozó iratállományt - ez a hagyományos szóhasználat szerint nagyjából az államtitok fogalmának felel meg -, egyszerűsödne viszont a rövidebb időre, de még így is akár tíz-harminc évre bizalmassá nyilvánítási eljárás. Az ombudsmani figyelmeztetés nyomán kikerülhetnek olyan, jogilag aligha értelmezhető fogalmak a javaslatból, mint "szélsőséges szervezetek" és "extrémista törekvések" (a felderítésükkel és elhárításukkal kapcsolatos adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosíthatnák). A jelenlegi viták egyik kérdése az, szét lehetne-e választani a büntetőjogi felelősséget, sokkal szigorúbb büntetéssel fenyegetve a hatóságok tagjait, akik hivatalból ismerik a minősített adatokat, és ezzel kapcsolatos kötelezettségüket szegik meg, mint az újságírókat, akikkel szemben megszűnne vagy enyhülne a szabadságvesztés-fenyegetés.