2006. október. 25. 00:00 Utolsó frissítés: 2006. október. 25. 17:44 Társadalom

Késésben az EU

Az uniós alapszerződésbe - a keleti bővítésre készülve - egy 1997-es módosítással került be kifejezett alapértékként...

Az uniós alapszerződésbe - a keleti bővítésre készülve - egy 1997-es módosítással került be kifejezett alapértékként az emberi jogok tisztelete, amit aztán a nevezetes 7. cikkellyel toldottak meg. Utóbbi rendelkezik arról az eljárásról, amellyel az EU legfőbb döntéshozó szerve, a kormányokat tömörítő Tanács végső soron felfüggesztheti az emberi jogokat tartósan és súlyosan megsértő tagállam bizonyos szavazati jogait. Ugyancsak 1997-ben hívta életre az EU bécsi székhellyel a Rasszizmus és Idegenellenesség Európai Uniós Megfigyelőközpontját azzal, hogy az készítsen az unió egészét átfogó elemzéseket. A harminc helyi alkalmazottal - és tagállami információs hálózattal működő - intézmény nem publikál célzott országértékeléseket, egyik idei, a cigányság közoktatási helyzetével foglalkozó analízisében például Magyarország csak az összeurópai probléma egy szeleteként jelenik meg.

Az unió nehézfegyverzetének számító, szavazatmegvonó 7. cikkelyt eddig még sosem alkalmazták. De nehéz is volna, az alapszerződés általános emberi jogi követelményét ugyanis nemigen bontották le közösségi jogszabályokra. Így paradox helyzet, sőt sokak szerint kettős mérce állt elő: míg az unió politikai nyomással ki tudja kényszeríteni az emberi jogi fejlődést a tagjelölt országokból, a bent lévőkkel szemben már vagy csak a "végső" eszköz áll rendelkezésére, vagy jószerével semmi.

Az eddigi előrelépések zömmel a 2000. évhez fűződnek, amikor - eddig először és utoljára - elvileg felmerült a nevezetes szerződéses passzus bevetése, mégpedig Ausztria ellen a szélsőjobb nézeteket hirdető Jörg Haider-féle Szabadságpárt kormányba emelése miatt. A jogfelfüggesztés elmaradt, de még abban az évben hoztak két közösségi rendelkezést a hátrányos faji és etnikai megkülönböztetés, valamint a foglalkoztatási diszkrimináció tilalmáról. Megszületett az EU alapjogi chartája is, amely az Európai Tanács által készített emberi jogi katalógust szociális jogokkal egészítette ki. A charta azonban ma még csak jogkövetkezmények nélküli deklarációként létezik, hatályba az uniós alkotmány léptette volna.

hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.