Az Európai Unió országaiban minden második nőt és minden tizedik férfit ért már a munkahelyén legalább egyszer valamilyen szexuális jellegű inzultus - egy négy évvel ezelőtti uniós felmérés szerint. Az Európai Parlament 2002. májusi, egy korábbi, 1976-os direktívát szigorító döntése lehetővé tette a zaklatók elleni jogi fellépést, például kártérítés követelését. E rendelkezés, amelyet tavaly őszig kellett érvényre juttatniuk a tagországoknak, nemek szerinti diszkriminációnak tekint minden olyan cselekedetet, amely "megfélemlítéshez, megalázáshoz vezet", és úgy rendelkezik, hogy már az is szexuális zaklatással vádolható, aki rendszeres megjegyzéseket tesz egy nő külsejére. Ennek megfelelően alakultak a tagállamok jogszabályai is, amelyek közül több - például a dániai - már egy ízléstelen viccet vagy a munkahelyen tárolt pornográf képet is zaklatásnak minősít.

Brendan Barber, a TUC brit szakszervezeti szövetség főtitkára szerint a szigorítás arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy valóban zaklatásmentes körülményeket teremtsenek alkalmazottaiknak. A munkaadók viszont arra figyelmeztettek, hogy mivel az ilyen vádak nehezen bizonyíthatók vagy cáfolhatók, az új szabályozás "törvényesített zsarolásnak" teszi ki a felelősnek talált vállalatokat.

Az EU 25 államából egyébként 23-ban foglalkoznak a munkaügyi jogszabályok a szexuális zaklatással, tizenötben pedig más jogi eszközökkel - többnyire a büntető törvénykönyvvel - is igyekeznek korlátozni.

Zaklatás az esetek túlnyomó többségében nőket ér, mégpedig általában a fiatal korosztályokból, az átlagos elkövető pedig 40-50 éves férfi, aki többnyire beosztottjával vagy kollégájával kezd ki. A statisztikákból az is kiderül, hogy ilyen gond minden típusú munkahelyen előfordul, 1999-2003 között Belgiumban például a vállalatok 4 százalékánál regisztráltak szexuális zaklatást, és az ügyek nagyjából azonos arányban oszlottak meg a kis, a közepes és a nagy cégek között.