Megosztottság és tanácstalanság jellemzi továbbra is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóit az önállósodással kapcsolatban. Így nem csoda, hogy március 2-ai közgyűlésükön - amelyen a 230 főállású tanárból közel 180-an voltak jelen - a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták, mint nyilatkozatuk írja, "döntő többséggel". Hantz Péter adjunktus a HVG-nek elmondta, a magyar oktatók zöme, ki hallgatólagosan, ki hangosabban, de támogatja az önálló magyar karok létrehozását.

A hangulat azután forrósodott fel, hogy az egyetem szenátusa február 20-ai ülésén elutasította az önálló magyar karok létrehozását. Úgy tűnt, a radikálisabb lépéseket sürgetőket tömörítő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára a magyar oktatók megvonják a bizalmat Salat Levente és Nagy László rektorhelyettesektől, ami a magyar tagozatok oktatói munkájának ellehetetlenülését eredményezte volna (jelenleg egységes karokon belül, de különböző nyelveken lehet tanulni az egyetemen). Végül a bizalmatlansági szavazás is elmaradt, holott ezt pont az érintettek kérték a legitimitásválság feloldására.

A szenátus elutasító döntése után Nicolae Bocsa rektor kemény kirohanást intézett a BKB és annak elnöke, Hantz ellen. A rektor szerint az önálló magyar karokért harcoló csoportnak "nincs erkölcsi alapja", szakmai teljesítmény tekintetében "nem reprezentatív", ráadásul a zömmel fiatal tanárokból álló bizottságnak "inkább a karrierjével kellene foglalkoznia tények hamisítása helyett". A támadás mellé a rektor kirúgással fenyegető írásos figyelmeztetést is küldött Hantznak. A feszültséget csak fokozta, hogy Andrei Marga, az egyetem akadémiai tanácsának elnöke bejelentette, magánemberként beperli Kertész Imre írót, akinek a neve szerepel a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a három önálló magyar kar létrehozását kérő petícióról szóló cikkében. A kiáltványt egyébként, amely alatt több neves Nobel-díjas aláírása is szerepel - de az erről szóló német cikkben Kertész nevét ugratták ki -, Hantz és Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora február 21-én Brüsszelben, a Tények-Érvek-Ellenérvek című, az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szóló jelentéssel együtt átadta José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. Az egész ügy furcsa gellert kapott Gyémánt Lászlónak, az egyetem Judaisztikai Intézete képviselőjének nyilatkozatával, aki szerint a Bolyain uralkodó multikulturalizmus a hebraisztikai program esetében sikeresnek mondható, s a Nobel-díjasok petíciójára célozva kijelentette, szerinte "félretájékoztattak" olyan zsidó személyiségeket, mint Elie Wiesel, valamint Kertész Imre, mielőtt a magyar karok mellé álltak. "Ebbe a kampányba ne vonják be a holokauszt túlélőit" - kérte Gyémánt.

A Bolyai magyar oktatói nyilatkozatot küldtek az egyetemvitában eddig ügyesen szlalomozó RMDSZ-nek. Ebben kérték, hogy a szövetség - a magyar felsőoktatás legfontosabb stratégiai kérdéseiről szóló nyilvános szakmai, társadalmi vita szervezése mellett - szorgalmazzon kormányzati lépéseket. "Pár héten belül az RMDSZ-szel közösen, más érdekelt szervezetek, egyházak bevonásával megbeszélést rendezünk az erdélyi magyar oktatás stratégiájáról" - mondta Hantz. Az RMDSZ egyelőre csak azt hangsúlyozta: tárgyalásos rendezésre van szükség.