Az Alkotmánybíróság (AB) tagjait jelölő parlamenti bizottság múlt heti ülésén csak három párt képviselője jelent meg, a szabaddemokrata Fodor Gábor egy előadása miatt előre kimentette magát. A tíz hónapja minden kézzelfogható eredmény nélkül zajló egyeztetésen mindenesetre épp múlt csütörtökön következett be fordulat: az MSZP és a Fidesz-MPSZ kölcsönösen elfogadta egymás jelöltjeit. A Donáti utcai testület két új tagja így a szocialisták által megnevezett Bragyova András 54 éves alkotmányjogász és a fiataldemokraták által javasolt Kovács Péter 45 éves nemzetközi jogász lehet. Ha a múlt csütörtökön történetesen az MDF által előterjesztett harmadik jelölt, Paczolay Péter esetében is létrejön a konszenzus, akkor - szótöbbséggel - az SZDSZ nélkül is megszülethetett volna a megállapodás a két üresen álló alkotmánybírói szék betöltéséről, s a testületből jövő csütörtökön távozó (a nyugdíjkorhatárt elért) Strausz János bíró utódáról.

A kedd este a nyilvánosság előtt is megnevezett két jelölt közül kétségkívül Bragyova miskolci professzor az ismertebb, aki - kormánymegbízatás alapján - egy évtizeddel ezelőtt egy komplett alkotmánytervezetet is kidolgozott (HVG, 1995. március 25.). A rendszerváltás idején úgy vélekedett (szemben az AB végső álláspontjával), hogy az 1956-os bűncselekmények már régen elévültek. A Medgyessy Péter távozása kapcsán kirobbant közjogi vitában viszont Bragyova az "első perctől" az AB most hétfői döntéséhez hasonló véleményt képviselt, elutasítva, hogy egy lemondott miniszterelnököt 30 napig még a székéhez szegezzenek.

Az ellenzék által javasolt Kovács az utóbbi két évtizedben kutatóként, diplomataként és köztisztviselőként egyaránt kipróbálta magát. A Miskolci Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is a nemzetközi jogi tanszéket vezető professzor 1990-1994 között a párizsi magyar nagykövetség első titkára, 1998-1999-ben a Külügyminisztérium emberi és kisebbségi jogi főosztályának vezetője volt. Kovács élénk közéleti tevékenységet is folytat: humanitárius jogi szakértője például a Magyar Vöröskeresztnek, de olvasható az aláírása a Professzorok Batthyány Körének egyes felhívásai alatt is.

Bragyova kiválasztása különben úgy is értelmezhető, hogy a két nagy párt a múlt héten voltaképpen a szabaddemokraták háta mögött egyezett meg az AB liberális tagjelöltjéről. Fodor Gábor legalábbis múlt pénteken még úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy az SZDSZ továbbra is "nagyon határozottan" kiáll Halmai Gábor alkotmányjogász, illetve Majtényi László, a volt adatvédelmi biztos jelölése mellett. A baloldal egyébként azért döntött most egy liberális jogász "delegálása" mellett, mert az elmúlt évtizedben kizárólag szocialista-szociáldemokrata orientációjú jogtudósokat - Holló András (1996), Kiss László (1998), Czúcz Ottó (1998), Bihari Mihály (1999) - küldött a testületbe.

Az új bírákról folytatott tárgyalások korábban azért jutottak gyorsan zsákutcába, mert a nagyok kölcsönösen megvétózták egymás embereit. Az MSZP a Fidesz-MPSZ által első helyen jelölt Pokol Béla (54) jogászprofesszor, volt kisgazda parlamenti képviselő, a fiataldemokraták viszont Halmai és Majtényi kapcsán jelezték: nem tudják garantálni a szükséges számú szavazatot. Halmai elutasításakor a fideszesek mintha saját liberális múltjuk emlékétől akartak volna szabadulni: a ma 53 éves alkotmányjogász a rendszerváltás idején még Orbánék egyik fontos tanácsadójának számított. A Soros Alapítvány kuratóriumi elnökével állítólag az a baj, hogy túl közel került a pártpolitikához: egyik vezető szerkesztője volt az SZDSZ 2000-es programjának.

Kovács esetében másfajta averziókról hallani. Az ő jelölését néhány kormánypárti politikus azért támadja, mert rokoni szálak fűzik a fiataldemokraták frakcióvezetőjéhez: Kovács Áder feleségének az unokatestvére. "Ez a rokoni fokozat olyan áttételes, hogy azt a polgári törvénykönyv sem közeli, sem távoli hozzátartozónak nem tekinti" - riposztozott a HVG-nek Répássy Róbert fideszes képviselő.

A mostani alkotmánybíró-választás tétje nem kevesebb, mint hogy milyen orientációjú bírák jutnak többségbe a jövőben a 11 fős testületben. Az AB-t egyelőre 5:4 arányban a jobboldal által delegált (illetve a velük többnyire azonos álláspontot képviselő, a testületbe egykor többpárti jelöltként bejutott) bírák uralják. A korábban egy időre kialakult kényes egyensúly megbontása még Medgyessy nevéhez fűződik, aki egy furcsa döntéssel (Czúcz Ottó alkotmánybíró luxembourgi bíróvá jelölésével) kisebbségbe manőverezte a baloldalt a Donáti utcában. Ez volt az a lépés, amely azután az ellenzéket érdekeltté tette abban, hogy egészen mostanáig elodázza a bíróválasztást.

Szili Katalin házelnök az alkotmánybíró-jelölő bizottság hétfői ülése előtt azt mondta: nem engedi el addig a pártok képviselőit, amíg meg nem lesz a megállapodás. Paczolayt Vastagh Pál (MSZP) vétózta meg, mondván: a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője nem tekinthető semleges jelöltnek. A tárgyalások kedden este folytatódtak, a felmerült nyolc személy egyike sem kapott azonban kellő támogatást, így "új fordulót" kell tartani a harmadik bíró kiválasztására.

BABUS ENDRE