A Magyar Hírlap (MH) megszűnését pénteken bejelentette ugyan Papp Béla, a Ringier Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója, ám lapzártánkkor korántsem volt biztos, hogy valóban november 6-án jelenik meg utoljára a 36 éves napilap. A megszűnés híre ugyanis - a kiadó reményének megfelelően - lépésre kényszerítette az eddig hezitáló vevőjelölteket. Információnk szerint két befektetői csoporttal is felgyorsultak a tárgyalások a pillanatnyilag 150 millió forintért kínált újságról. Az esetleges magyar vevővel kapcsolatban továbbra is tartják magukat azok a hírek, hogy az OTP Bank-csoport lenne a befektető, ott azonban korábban még a tárgyalások tényét is cáfolták (HVG, 2004. október 2.). A megszűnés hivatalos közlése megmozgatta a szerkesztőséget is, a felmondásukat még át nem vett hírlapos munkatársak ugyanis Papp bejelentését követően ajánlatot tettek a kiadónak. E szerint azt kérik, amennyiben nem sikerül a november 6-ai határidő előtt befektetőt találni, a Ringier adja át egy közösen meghatározott időpontig - talán az év végéig - az újság kiadói jogát az MH dolgozóinak, s addig biztosítsa még a működés feltételeit, a szerkesztőség pedig maga is keresi a vevőt, miközben végkielégítésük terhére ingyen dolgoznának az erre vállalkozók. (Lapzártánkig nem kaptak választ a kiadótól.) Szombathy Pál főszerkesztő szerint csak ezek után mondhatják el, hogy mindent megtettek az újságért, ám az tényleg menthetetlen.

A Ringier közlése szerint az 500 millió forintos éves veszteséggel átvett lap - a kiadó folyamatos befektetéseivel és a modernizációval - felére csökkentette a deficitjét. Ezzel együtt már régóta rebesgették az újság megszűnését, különösen azóta, hogy a Ringier leányvállalata, a B.V. Tabora többségi részesedést szerzett a Népszabadság Kiadói Rt.-ben. A tranzakció nyomán indult versenyhivatali eljárást követő per során ugyanis annyi már kiderült, a Ringier-csoport hajlandó beáldozni az MH-t azért, hogy többségi tulajdont szerezhessen a politikai napilapok piacán vezető Népszabadság kiadójában. Igaz, az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság érdemben nem döntött még el semmit, új eljárás lefolytatására kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt (HVG, 2004. október 2.), amely már egyszer megvétózta a felvásárlási akciót, mondván, a Ringier-csoport erőfölénybe kerülne a napilappiacon.

A Ringier hivatalosan a pénzügyi veszteségek minimalizálása érdekében döntött az MH megszüntetése mellett, miután a vásárlói igények és a példányszám változása (2004 végére napi 35 ezer eladott példánnyal számoltak, ám az utóbbi fél évben csak 26-28 ezer fogyott a lapból) és a hirdetési bevételek csökkenése nem nyújt kilátást arra, hogy a kiadó által négy év alatt veszteségként felhalmozott több mint 1,5 milliárd forint belátható időn belül megtérüljön. Papp Béla a sikertelenég okát abban látja, hogy nem reagáltak elég határozottan a politikai napilapokat ért sokkra, a kereslet csökkenésére, s sokkal drasztikusabban kellett volna a kiadásokat csökkenteni. Szerinte a leendő befektetőnek is ezzel kell majd kezdenie, miközben a marketingbe a mainál jóval többet kell majd invesztálnia, hogy magukhoz kössék a városi elitből remélt 30-35 ezres vevőkört.

A befektetőt április óta keresik, a kiadó közlése szerint több mint hatvan helyre küldtek információt a véleményük szerint minőségileg kiváló lapról. Közülük kilenc - négy szakmai és öt pénzügyi - "befektetőjelölttel" kezdtek tárgyalásokat, négyen át is világították a lapot, ám végül hiába vártak múlt péntek délig az ajánlatra. Ezek után hozta meg a kiadó - ahogy Papp fogalmazott - "története egyik legnehezebb döntését" a lap bezárásáról.

PÁLMAI ERIKA