"Őslénytankutató lévén sok éve vagyok kénytelen foglalkozni a »teremtés vagy evolúció« vitával" - magyarázkodott nemrégiben egy rádióinterjúban Gregory S. Paul amerikai paleontológus, akit arról faggatott az ABC társaság riportere: mi vitte rá, hogy természettudós létére most váratlanul egy vallástudományi folyóiratban publikáljon tanulmányt. Írásával a tudós nyomban feltűnést is keltett - különösen azután, hogy a londoni The Times A társadalmaknak rosszabbul megy, amikor Isten az ő oldalukon áll címen tudósítást közölt róla. A vallásszociológussá avanzsált őslénytankutató összesen 18 ország - az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, 13 nyugat-európai állam, valamint Japán - vallásosságának mértékét (a teremtő Istenbe vetett hit, illetve kételkedés fokát, a templomba járás és az imádkozás gyakoriságát, és hasonló adatokat) vetett össze egyrészt az evolúció tanai elfogadásának, illetve elutasításának mértékével, másrészt különféle negatív társadalmi mutatókkal, a fiatalkori terhességek és abortuszok népességen belüli arányától a nemi betegségek elterjedésén át a gyilkosságokig.

A kutatás meghökkentő - és igencsak vitatott - eredményeket hozott: hiába az USA polgárai a legvallásosabbak, a százezer lakosra jutó gyilkosságok száma mégis az Egyesült Államokban a legnagyobb, többszörösen meghaladja a többi vizsgált ország mutatóját. S hiába költi az USA a legtöbbet az egészségügyre, a többiek közül mégis csupán háromban (Portugáliában, Dániában és Írországban) alacsonyabb a születéskor várható élettartam. A Journal of Religion and Society című folyóirat legutóbbi számában Paul azt állítja: a "vallásos Amerikában" (tehát az ország déli és középnyugati részein), ahol az emberek többsége az evolúcióval szemben a teremtés gondolatát részesíti előnyben, összességében rosszabb az erkölcsi nívó, mint Nyugat-Európában vagy Japánban.

A tanulmány nem mindenkit győzött meg arról, hogy az elvakult darwinizmusellenesség és a templomba járás gyakorisága a legalkalmasabb mérőszámai a vallásosságnak. Sok keresztény változatlanul úgy gondolja, hogy a vallásosság mégis inkább áldás, mint átok a társadalomra nézve. "A vallásos emberek jobban megbíznak másokban, jobban bíznak a kormányzatban és a jogrendszerben, kevésbé hajlandók megszegni a törvényt, s hajlamosabbak a piac többi szereplőjéről feltételezni, hogy tisztességes úton érték el eredményeiket" - olvasható például egy három évvel ezelőtti, 66 országra kiterjedő vallásszociológiai felmérésben, melynek keretében olasz kutatók azt vizsgálták, hogyan hat a gazdaságra az egyes világvallások etikája.

Gregory S. Paul elméletének érvényességére jellemző, hogy álláspontját a Japán példa támasztaná a leginkább alá, ahol a legtöbben fogadják el az evolúció elméletét, és szerinte a legkevésbé vallásosak az emberek. Ám a két megállapításból alighanem csak az első igaz. Paul a japánoktól is olyasmiket kérdezett: milyen gyakran járnak templomba, mennyit imádkoznak, s mennyire hisznek Istenben. Aminek esetükben vajmi kevés jelentősége volt, hiszen a sintoista és egyidejűleg buddhista hagyományokból merítő vallásos japánok nem hisznek (Buddha sem hitt) Istenben, nem imádkoznak, mert meditálnak, s ugyan miért járnának templomba, amikor a lakásukban is van oltár.

GERLÓCZY FERENC