Az UV-lámpa használatakor ne használjon napernyőt! - így szól egy magyar termékismertetőn olvasható figyelmeztetés. Ehhez hasonló óvatossággal tárja az evolúció elméletét a diákok elé a pennsylvaniai Dover község iskolája. A kilencedik osztályban az evolúcióról szóló tanóra előtt a biológiatanár figyelmeztetést olvas fel, mely leszögezi, hogy az angol Charles Darwin teóriája "csak egy elmélet, nem pedig tény", amúgy pedig az élő természet több jelenségére nem ad magyarázatot.

A fogyasztási cikkekre a kártérítési perek elkerülése érdekében nyomtatnak időnként bizarr figyelmeztetéseket, a doveri tankerületet viszont épp a fenti felhívás miatt perelte be 11 helyi család. "A kerületi tanterv a bibliai teremtéstörténetet propagálja, így megsérti az állam és a vallás alkotmány szerint kötelező szétválasztását" - állítják a felperesek. "Szó sincs vallási meggyőződésről, mi a tudományos kutatás szabadságát képviseljük" - replikázik a védelem. Való igaz, a doveriek által javasolt alternatív elmélet, az úgynevezett "értelmes tervezés" - talán taktikai okokból - egy szót sem szól Istenről, sőt azt is elfogadja, hogy az élőlények jelenlegi fajtái törzsfejlődés során fokozatosan alakultak ki. Leszögezi azonban, hogy egy intelligens elme beavatkozása nélkül a "természet vak erői" aligha lettek volna képesek apró lépésekkel, fokozatosan kialakítani a mai élőlényekéhez hasonló komplexitást (HVG, 2004. szeptember 25.).

A világ sokat változott: nyolc évtizede még az evolúcióhívők ültek a vádlottak padján. 1925-ben a Tennessee állambeli Daytonban a vallási hagyományokhoz hű konzervatívok mindent eldöntő kulturális leszámolást terveztek az absztrakt műalkotásokkal, az alkohollal, a freudi teóriával és a dzsesszzenével "fertőzött" modernistákkal. Az egyik főszereplő az amerikai elnökségért demokrata színekben háromszor is sikertelenül pályázó William Jennings Bryan volt, aki a korábbi években több államban elérte, hogy az iskolákban tiltsák be az evolúció oktatását. A fundamentalista pápaként emlegetett politikus, (1912-1915 között Woodrow Wilson elnök külügyminisztere) az azóta majomperként elhíresült ügyben képviselte a vádat John T. Scopes helyettesítő biológiatanár ellen, aki Tennessee állam törvényeivel dacolva az evolúció elméletét oktatta diákjainak.

Az összecsapást Daytonban karneváli hangulat kísérte. Akik nem fértek be a bíróság közel ezerfős termébe, a főutcán tábort verő tüntetők és ellentüntetők gúnyolódó transzparenseit olvasgathatták, vagy a városba hozott csimpánzok mutatványain szórakozhattak. A tárgyalóteremben feszültebb volt a légkör. "Ha az evolúció győz, vége a kereszténységnek" - festette sötétre a jövőt nyitóbeszédében Bryan. "A per nem Scopes, hanem az egész emberi civilizáció ellen folyik" - vágott vissza patetikusan Amerika 70-hez közelítő büntetőügyvédsztárja, Clarence Darrow. A per csúcspontján Darrow keresztkérdéseinek hatására Bryan sarokba szorult, és elismerte: a Biblia egyes kijelentéseit nem kell szó szerint értelmezni. A védelem másik ügyes húzásával előre elismerte Scopes bűnösségét, megfosztva ezzel Bryant a lehetőségtől, hogy elmondja hetek óta készített záróbeszédét. A helyi bíróság úgy döntött, a vétkes biológiatanárnak a törvény szerint kiszabható legalacsonyabb összeget, 100 dollárt kell leszurkolnia, de az ítéletet Tennessee állam legfelsőbb bírósága formai okokra hivatkozva megsemmisítette.

Amerika első rádión közvetített perében a konzervatív demokrata Bryan súlyos erkölcsi vereséget szenvedett, és pár nappal az ítélethirdetés után meghalt. Az evolúció oktatását tiltó "majomtörvény" viszont évtizedekkel túlélte őt: csak 1967-ben érvénytelenítették Tennessee-ben, húsz évvel később pedig az amerikai legfelsőbb bíróság egyik ítélete alapján az állami iskolák számára egész Amerikában tilossá vált az a gyakorlat, hogy az evolúció elméletét a bibliai teremtéstörténettel "egyensúlyozzák ki".

A darwini elmélet amúgy is szinte teljes elfogadottságot élvez a biológusok körében, akik igyekeznek távol tartani magukat a politikai-ideológiai színezetű vitáktól. A tan évtizedek során bekövetkezett változásai is leginkább az elmélet kiteljesedése irányába hatottak. Az újvilági perektől távol egy brit matematikus-genetikus, Sir Ronald Aylmer Fisher 1930-ban bebizonyította, hogy az általános iskolákban azóta is oktatott Mendel-féle öröklődés a darwini kiválasztódás alapja. Fisher cambridge-i diákja, William Donald Hamilton pedig a modern genetika eredményeivel turbózta fel a darwini elméletet, mely ma az élet- és társadalomtudományok mindegyikét áthatja a neurológiától a nyelvészetig. Ez a jelenség olyannyira általános, hogy a Yale School of Management szakértői a közelmúltban az ember gazdasági viselkedésének eredetét kutatva is majomkísérletekhez folyamodtak, s azt találták, hogy a csuklyásmajmok, akárcsak az emberek, a klasszikus elméletek által feltételezett racionalitástól eltérően vállalják (vagy kerülik) a kockázatokat.

Az Újvilágban azért is térhetnek el a tudományos fő csapásiránytól több település iskolájában, mert a darwini elmélet elleni harc a közelmúltban új támogatót kapott George W. Bush amerikai elnök személyében, aki nem kis vihart kavarva úgy vélte: az élet kialakulásával kapcsolatban az evolúció elmélete mellett az értelmes tervezést is tanítani kellene az iskolákban. Ennek szellemében cselekedtek a doveri tankerület illetékesei is, ám igen valószínű, hogy a tudományos szinten eldőltnek látszó vitában legfeljebb (politikai) csatát nyerhetnek, háborút nem.

SCHWEITZER ANDRÁS