2008. január. 16. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. január. 16. 16:33 Prizma

Műlábbal gyorsabb?

Nem indulhat a nyári pekingi olimpián az ép sportolók között a műlábakkal futó dél-afrikai Oscar Pistorius - döntött...

Nem indulhat a nyári pekingi olimpián az ép sportolók között a műlábakkal futó dél-afrikai Oscar Pistorius - döntött hétfőn a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF). Az indoklás szerint a paraatléta szénszálas erősítésű, csúcstechnológiájú két műlába annyira jó, hogy tisztességtelen előnyt jelentene. A 21 éves Pistorius 400 méteres síkfutásban szeretett volna indulni Pekingben, és ezek után a lausanne-i Nemzetközi Sportdöntőbizottság előtt készül tovább harcolni ezért a jogért. Születési rendellenesség miatt 11 hónapos korában mindkét lábát amputálták, ám ez nem akadályozta abban, hogy iskolás korában vízilabdázzon, birkózzon, teniszezzen és rögbizzen. 2004 januárja óta fut az izlandi Össur cég gyártotta alsólábprotézisekkel. A paralimpiai játékokon 2004-ben Athénban két érmet szerzett, az idén 100, 200 és 400 méteren is megjavította a parafutók világcsúcsát. Az IAAF tavaly próbaképp kétszer is engedélyezte, hogy Pistorius 400 méteren elinduljon ép futók között. A római atlétikai gálán a B-döntőben második lett, viszont a tavalyi brit nagydíjon esős időben utolsónak futott be. Az IAAF a vita lezárására novemberben két napig teszteltette a sportolót a kölni sportegyetem biomechanikai és ortopédiai intézetében. A mostani döntés alapjául szolgáló szakvéleményben ott megállapították: a szénszálas protézissel nehezebben lehet ugyan a startnál elrugaszkodni, de aztán a sebesség 25 százalékkal kisebb erőkifejtéssel tartható fenn, mint ép versenyzők esetében.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.