Most találtak magyarázatot az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói arra, hogy mitől szilárd a beton. "Bár cementszerű anyagot már a rómaiak is használtak, és a cement vegyi összetételét jól ismerjük, molekuláris struktúráját a közelmúltig nem vizsgálták" - mondta a HVG-nek Újhelyi János, a budapesti Műegyetem szaktanára. Az amerikai kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták a beton alapanyagául szolgáló cement finomszerkezetét, és azt állapították meg, hogy a beton szilárdsága és tartóssága a cementet alkotó kalcium-szilikát-hidrát 5 nanométeres (vagyis a milliméter kétszázezred részét kitevő) molekuláinak elrendeződésén múlik. A mintául vett cementdarabok egy részénél a molekulák úgy töltötték ki a rendelkezésre álló teret, mint a dobozba dobált narancsok. Szilárdabbnak bizonyultak viszont azok a cementminták, amelyekben az elrendeződés szimmetrikus volt: mintha a narancsok - a boltban kirakott gúlákhoz hasonlóan - egymásra pakolt hatszögrácsokon helyezkednének el. Matematikai tény, hogy gömbökkel így lehet a teret a legsűrűbben kitölteni. Ha viszont az építőanyag szilárdsága leginkább a molekulák elrendeződésétől függ - vetik fel a kutatók -, mészkő helyett másból is lehetne cementet gyártani. A most használatos cementet alkotó kalcium-szilikát-hidrát gyártása annyi hőt igényel, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának 5-10 százalékát okozza, így jócskán hozzájárul a globális klímaváltozáshoz is. Az MIT kutatói már meg is kezdték a kísérleteket, hogy kalcium helyett magnéziumból lehessen cementet előállítani, környezetkímélőbb eljárással.