Száznál is több adós nyögheti most azoknak a jelzáloghiteleknek a terhét, amelyeket engedély nélkül helyezett ki Herhoff Zsolt, akit emiatt 20 millió forintra büntetett tavaly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), és azonnali hatállyal eltiltott a további kölcsönzéstől. A hitelügynök ellen azóta feljelentést is tett a PSZÁF, a nyomozás folyik. Mellette még további három-négy csoportnál gyanít visszaélést a felügyelet. Felmerült ugyanis, hogy egyes esetekben a hiteleket eleve azzal a céllal adták a gyenge fizetőképességű adósoknak, hogy a bedőlő jelzálogkölcsön után a szerződésben kikötött vételi jog segítségével megszerezzék a kölcsön mögött álló ingatlant, jóval a piaci ár alatt.

Herhoff neve résztulajdonosként felbukkant a 2007-ben illegális pénzkölcsönzés gyanújába keveredett Ex-Credit Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél is, amely banki feketelistásoknak, végrehajtás alatt állóknak, illetve más adósságukat kiváltani vágyóknak közvetített hitelt. A másik tulajdonosa, Fetter András kamatmentes előleget nyújtott a hitelért folyamodóknak, és ennek fejében saját jelzálogjogát jegyeztette be az ügyfelek ingatlanjaira (HVG, 2007. január 25.). A PSZÁF ezt az engedély nélküli üzletszerű hitelezést nem tolerálta, és Fettert följelentette.

HVG

A banki pénzbőség és a hitelközvetítők szabályozásának hiánya azoknak a zavarosban halászó ügynököknek is jó megélhetést kínált, akik utaztak a pénzügyekben járatlan kuncsaftokra. Az illegális pénzkölcsönzés csak a jéghegy csúcsa, bőven lehetett keresni azon is, ha új ügyfeleket közvetítettek a bankokhoz, pénzügyi vállalkozásokhoz. Ezért aztán se szeri, se száma nem volt az olyan hirdetéseknek, ahol az adósságokban úszóknak a régi hitelek kiváltására jelzálogkölcsönt ígértek, a lakásra szóló vételi opció mellett. Akik belementek, most többnyire kilakoltatás előtt állnak. Így látja ezt Váradi-Kiss Annamária, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete győri irodájának vezetője is, aki úgy számolja, hogy az április közepe óta beérkezett 280 panasz 65 százaléka mögött ügynök által közvetített hitel áll.

Egy kapuvári hitelközvetítő révén került a Zürich Capitalhoz (most Zee Capital) az a háromgyermekes kisfaludi aszszony is, aki valószínűleg csak azért lakhat még a házában, mert az ítélkezési szünet miatt késik a kilakoltatási engedély. Az asszony a válság miatt tavaly ősszel munka nélkül maradt – panaszolta el június végén a Kossuth rádióban –, ezért nem tudta törleszteni a korábbi adósságainak kiváltására kapott kölcsönt. Az ügynök pedig, aki annak idején saját autóján vitte fel kuncsaftját Budapestre a hitelért, most azt mondta, nincs más hátra, mint csomagolni.

HVG

Egy befektetőhöz került annak a zuglói asszonynak is a lakása, akit egy hitelközvetítő 2007-ben ugyancsak a Zee Capitalhoz kommendált, hogy kiválthassa korábbi adósságait. A panaszos a szerződés megkötésekor szembesült azzal, hogy a pénzügyi vállalkozás által visszatartott hathavi törlesztés és az egyéb felszámolt egyszeri költségek miatt az igényelt 7,2 millió forint összegű hitelből 1,5 millió forintot azonnal le is vonnak. A hirdetményben is szereplő – a legrosszabb adósoknak felszámolt – várható költségekről ugyanis az ügynök nem tájékoztatta előre, viszont az aláírás előtt odasúgta neki, hogy ne izguljon, 2-3 hónap múlva úgyis átlépnek egy másik, kedvezőbb feltételű hitelbe. Az ügynök nem sokkal ezután eltűnt, s vele együtt a hitel további cseréjének lehetősége is. Hiába próbált ugyanis az adós maga új hitelezőt keresni, a bankoknál elutasították, amikor kiderült, hogy több éve nincs munkaviszonya.

Az asszony most perel, mert bár elismeri, hogy nem tudta fizetni a kölcsönt, de állítása szerint a lakását 14 millió forintért is eladhatta volna, miközben a szerződésben kikötött vételi jogot érvényesítő pénzügyi vállalkozás 8 millió forint körüli összegért értékesítette, ami a hátralékokkal időközben csaknem 12 millió forintra hízott adósságát sem fedezi.

A kilakoltatással végződő jelzáloghitelek kapcsán hírbe hozott Zee Capitalnál ugyanakkor azt állították a HVG-nek, hogy a fizetési késedelembe eső ügyfeleikkel minden lehetséges módon keresik a kapcsolatot, hogy elkerülhessék a szerződések felmondását, amire állításuk szerint legkorábban 6 havi hátralékot felhalmozó ügyfeleknél kerül sor. Biztosítéki jogukkal – a visszatartott havi részletek felhasználását is beszámítva – akkor élnek, ha már 8-10 hónapja nem érkezett befizetés az ügyféltől, illetve ha közüzemi vagy más díjtartozások miatt végrehajtást jegyeztek be az ingatlanra, állítják. Hozzáteszik, hogy már a lakáshitelesek mentőcsomagjának megjelenése előtt megkerestek több önkormányzatot, vételre ajánlva az ingatlanokat, még azelőtt, hogy ők élnének opciójukkal, de ettől a helyhatóságok pénzhiányra hivatkozva elzárkóztak.

Márpedig az önkormányzati beavatkozásra mind erőteljesebb igény lesz, mert ősszel drámai módon romolhat a helyzet. A hitelek minden áron való értékesítésében érdekelt ügynökök hozták ugyanis a válság előtti időszakban a banki refinanszírozással működő jelzálog-hitelezésre specializálódott vállalkozások kihelyezéseinek 80-90 százalékát, összesen több százmilliárd forint értékben (lásd táblázatunkat). A hitelkérelem elbírálásánál pedig többnyire csak az számított, hogy forgalomképes-e a kölcsön mögé tehető ingatlan. Az ügyfél hitelképességét többnyire nem vizsgálták. Ezt az üzletpolitikát a PSZÁF sem kifogásolta. A bajt tetézte, ha a szerződéskötés és az ezért járó jutalék bebiztosítására – ahogy azt egyes adósok a HVG-nek állították – az ügynök szépített a hitelkérelmen, például kamu állást írt be a kölcsön felvételekor munkaviszony nélküli kuncsaftnak. Az adatokat ugyanis rendszerint nem ellenőrizték.

A vételi opció minimumát az előnyösebb szerződésekben a piaci érték 70 százalékában rögzítették, a leghátrányosabbakban viszont még alsó érték sem szerepel. Mára azonban az előnyösebb szerződést kötő adósok is sokat veszíthetnek, ha a finanszírozó lehívja a vételi opciót, ugyanis csökkentek az ingatlanárak, miközben a tartozásokat növelte a gyenge forint. Így a minimumáron eladott ingatlan sokszor még a tartozást sem fedezi, nemhogy némi tartaléka maradna az adósnak.

Nem sokat segít az sem, ha a vételi jog érvényesítése helyett árverésre bocsátják az ingatlant, az ugyanis többnyire a piaci ár 50–70 százaléka között kel el az Árverező Ház Zrt. tapasztalata szerint. S bár a kalapács alá kerülő ingatlanok száma félévről félévre 10-20 százalékkal nő, és csak a zrt által idén értékesített ingatlanok leütési értéke meghaladja a 7,5 milliárd forintot, változatlanul igaz, hogy az egy-egy alkalommal árverésre bocsátott 20–80 ingatlanból legfeljebb 2–6-ot tudnak eladni – mondta a HVG-nek Orbán Róbert vezérigazgató. Bevételük jelentős része a bedőlt hitel átalakításának és az ingatlan ügyfél megbízásából való értékesítésének jutalékából származik.

PAPP EMÍLIA