Részlegesen kizártak a sürgősségi egészségbiztosítási ellátásból több tízezer - egyes becslések szerint akár százezer - járulékfizetőt. Ők azok a sportolók, akiknek szenvedélyét extrémnek nyilvánította egy közvetlenül karácsony előtt kiadott kormányrendelet (lásd Extrémségek című írásunkat). A jogszabály egy december 11-ei törvénymódosítás következménye, ekkor fogadták el ugyanis a képviselők - az egészségügyi reform szellemében -, hogy az egészségpénztár többé ne fizessen a különösen veszélyesnek, azaz extrémnek minősített sportolás közben elszenvedett balesetek után.

Az érintett sportszövetségek csak most ocsúdnak, elsősorban azért, mert egyik szervezettel sem egyeztetett korábban a módosítást előterjesztő Egészségügyi Minisztérium. A tárca az extrém sportok meghatározásánál elsősorban a hazai biztosítókra támaszkodott, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az extrém sportokat tartalmazó hivatalos magyar lista szinte kísértetiesen megegyezik azzal a veszélyes sportokat tartalmazó felsorolással, amelyeket a Generali-Providencia Biztosító mellékel - kockázatvállalást kizáró okként - a családi személybiztosításához. A szépséghiba az, hogy az olasz tulajdonban levő biztosító - mint minden leányvállalat - anyacége kockázatkezelési gyakorlatát másolja, ezért zárja ki a szokványos kockázatviselésből egyebek között a legénység nélküli, egyszemélyes tengeri vitorlázást, amely Olaszországban nyilván gyakoribb extrém sport, mint Magyarországon.

A listát azért is támadja több sportszövetség, mert úgy tartják, baleseti statisztikájuk nem támasztja alá a diszkriminációt. A Magyar Repülőszövetség adatai szerint például az extrém sportok közé sorolt műrepülésben az 1930-as évek óta nem volt baleset. A szövetség mintegy 4100 tagja körében pedig évente kevesebb mint húsz baleset következik be.

A siklóernyősök és sárkányrepülők körében, amely ma már majdnem 1600 fős tábort jelent, tavaly húsznál kevesebb sérülést regisztráltak, zömmel bokatörést vagy gerinccsigolya-repedést. Haláleset több is volt, de az egészségbiztosítást megterhelő, maradandó egészségkárosodással járó szerencsétlenséget utoljára 1995-ből jegyeztek fel, miközben a pilóták általában az átlagpolgároknál egészségesebben élnek, nem híznak el és kevésbé betegek, ami miatt amúgy nem kerülnek sokba a társadalombiztosításnak. A Szabad Repülők Szövetségében (SZRSZ) attól is tartanak, hogy a szigorítások a repülés biztonságát is veszélyeztetik. "A sérüléseket régebben sok pilóta letagadta, de amióta a balesetek vizsgálatánál nem a felelősség megállapítása, hanem a szakmai hibák kiküszöbölése és a további balesetek megelőzése az elsődleges, nincs titkolódzás. A biztosítás hiányában azonban a kisebb sérüléseket valószínűleg ismét letagadják majd" - osztotta meg a HVG-vel félelmét Tóth Zsuzsanna, az SZRSZ főtitkára. Az új szabályozás miatt a szövetségnél is fogalmazzák az Alkotmánybíróságnak szóló beadványt, amelyet a HVG információi szerint vadvízi sportolók már el is küldtek.

A törvénymódosítás előtt nem számolgattak az Egészségügyi Minisztériumban - ismerte el a HVG-nek Horváth Ágnes államtitkár. Már csak azért sem, mert az Országos Egészségpénztárnál nincsenek adatok az extrémsport-balesetekről, hiszen a balesetek okát nem jelentik. A változást azonban Horváth szerint nem is az extrém sportok miatt keletkező kifizetések terhe indokolta, hanem egy újfajta biztosítási rendszer létrehozása, amelyben el kell különíteni a társadalombiztosítás által mindenkiért vállalható szokásos kockázatot a részleges térítéssel vagy csak külön biztosítással igénybe vehető szolgáltatásoktól. Ennek keretében vették ki a biztosítási csomagból az extrém sportok során elszenvedett baleseteket, csupán az életmentő beavatkozások maradnak ingyenesek.

Az államtitkár szerint a sportolók nem maradnak biztosítás nélkül. Csakhogy a biztosítók - ahogy Borókay Ferenc, a Magyar Biztosítók Szövetsége egészség- és baleset-biztosítási ágazatának vezetője a HVG-nek megerősítette - csak a klasszikus baleset-biztosítást kínálják, természetesen extrém sportokra szabott felárral. A biztosítások egy előre meghatározott összegre és különféle kockázatokra köthetők, így létezik biztosítás műtéti költségre, kórházi napidíjra és külön maradandó rokkantság esetére.

Nem biztos azonban, hogy a sportolók tisztában vannak azzal, milyen hamar összejöhet 300 ezer forintos számla csak egy műtéttel kombinált komplikáltabb csonttöréssel. Egy ilyen beavatkozást pedig csak akkor tudnak baleset-biztosításuk terhére kifizetni, ha legalább évi 20-30 ezer forintos biztosítási pluszkiadást vállalnak.

Az egészségpénztárak is nyújthatnak segítséget a balesetnél biztosítás nélkül maradóknak, de a pénztári számláról csak annyi költhető, amennyit a tag már befizetett. Ha tehát valaki most kezdené el a takarékoskodást, legjobb, ha egy darabig felfüggeszti extrémsport-tevékenységét.

"A biztosítókat is váratlanul érte a döntés, például nincs megoldás még arra az esetre sem, ha valakit külföldön ér extrémsport-baleset, mert a hazahozatal után felmerülő kórházi költségekre már nem ad fedezetet az utasbiztosítás" - jelezte Horváth Péter, a QBE Atlasz értékesítési igazgatója. A hazai orvosi költségek feltérképezése után dől el, hogy vállalja-e a biztosító az itthoni kezeléssel járó kiadásokat és mennyiért. Addig a társaság által biztosított Lisszabon-Dakar-rali résztvevői is csak fohászkodhatnak, hogy ne érje őket komolyabb sérülés.

PAPP EMÍLIA