Egy kettős könyvvitelt vezető vállalkozás 2005-ben termelésirányítói feladatkörök ellátására megbízási szerződéseket kötött dolgozóival. A foglalkoztatás feltétele volt, hogy a munkavállalók egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkezzenek, és számlaképesek legyenek. A megbízás összege havonta fejenként 100 ezer forint plusz általános forgalmi adó (áfa).

A megbízási szerződések a munkaszerződések tipikus jellemzőit mutatták, tartalmazták ugyanis a következőket: munkaköri leírás; munkarendben rögzített elvégzendő feladat; a vállalkozás eszközeire, munkavállalóira és tevékenységére vonatkozó utasítási, döntési, javaslattételi és aláírási jogkörökkel való rendelkezés; a munkakapcsolat-tartás; alá-fölérendeltségi viszony, rendelkezésre állás; a vállalkozás eszközeinek térítésmentes használata; a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre. A "vállalkozók" munkaszervezetbe integrálódását jelezte a vállalkozás dolgozói által végzett munka értékelésénél, koordinálásánál biztosított szerepük, illetve az ügyvezetőtől kapott aláírási jogkörük.

A cégnél lezajlott revízió mindezek alapján e jogviszonyokat munkaviszonynak, a kifizetéseket pedig munkaviszonyból származó munkabérnek minősítette.

Az adórevízió-megállapítás hatása

- a vállalkozásnál

A vállalkozás a szerződések pénzügyi hatását könyvelésében igénybe vett szolgáltatásként mutatta ki, és a számla áfatartalmát előzetesen levonható áfaként vette figyelembe.

A kifizetést a tényleges tartalmának megfelelően (fejenként havi bruttó 125 ezer forint értékben) bérköltségként kell elszámolni, a jogtalanul visszaigényelt áfát pedig meg kell fizetni.

A szerződések átminősítése következtében a foglalkoztató vállalkozás terhére (havonta és foglalkoztatottként) elszámolandó:

1. előzetesen felszámított áfa: 25 000 forint,

2. foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulék (18 százalék): 22 500 forint,

3. foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék (11 százalék): 13 750 forint,

4. biztosítotti nyugdíjjárulék (8,5 százalék): 10 525 forint,

5. biztosítotti egészségbiztosítási járulék (4 százalék): 5 000 forint,

6. munkaadói járulék (3 százalék): 3 750 forint,

7. munkavállalói járulék (1 százalék): 1 250 forint,

8. szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék): 1 875 forint,

9. egészségügyi hozzájárulás: 1 950 forint.

A vállalkozást tehát a kifizetett 125 ezer forint után összesen 85 700 forint terheli, de ez (nyereséges vállalkozásnál) csökken az 1-3., a 6., a 8. és a 9. pontban szereplő tételek összegével - azaz 68 825 forinttal.

Ezen felül az adózás rendjéről szóló törvény szerint a jogszabálysértő magatartás miatt kiszabandó szankciók:

n késedelmi pótlék az adó késedelmes megfizetése miatt, amit az eredeti esedékesség napjától kell számítani. A késedelmi pótlék napi mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat (jelenleg 6,25 százalék) kétszeresének a 365-öd része,

n adóbírság a megállapított adóhiányra (az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka),

n mulasztási bírság a levonni (megfizetni) elmulasztott adóra (mértéke a le nem vont adó 50 százalékáig terjedhet).

A megállapított bírság és a késedelmi pótlék méltányosságból - kérelemre - csökkenthető.

Az APEH ellenőrzési tapasztalatai alapján a jogkövetkezmények (bírság és pótlék) összege átlagosan a megállapított adókülönbözet összege körül alakul.

- az egyéni vállalkozónál

A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján a magánszemély tényleges adókötelezettségét önellenőrzéssel helyesbítheti (amíg őt az adóhatóság nem ellenőrzi), figyelembe véve a foglalkoztató által adott jövedelemigazolást is.

Egyéni vállalkozói nettó árbevétele havi 100 ezer forinttal csökken, a korábbiakban megfizetett 25 ezer forint plusz áfa, illetve a vállalkozóként megfizetett tb-járulékok pedig önrevízióval visszaigényelhetők. Az önellenőrzés miatt fizetendő pótlékra méltányossági eljárást kérhet, melynek összegét az adóhatóság ez esetben jó eséllyel törli.

Az egyén személyijövedelemadó-kötelezettsége várhatóan nő, miután a munkabérrel szemben nem számolható el költség.