Jövő márciusig tesz javaslatot a "szépemlékű" egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) igazgatósága arra, hogyan rendezze a bankból öt éve kilépett Magyarországgal szemben fennálló tartozását. Szakértők szerint a magyar államnak minimum 15 millió eurót kell kapnia, részarányosan ugyanis ennyi illeti meg a pénzintézet 400 millió dolláros jegyzett tőkéjéből. (A szocialista tábor másik közös bankja, az egykor klíringházként funkcionáló, moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági és Együttműködési Bank sem számolt még el Magyarországgal, jóllehet már 1992 óta nem tagja.)

Az NBB-t 1971-ben alapították a KGST-tagországok. "Az akkori Pénzügyminisztérium munkatársaként részt vettem a delegációban, amely a bank létrehozásáról tárgyalt. Mi akkor azt szerettük volna, ha elsősorban a könnyűipari fejlesztéseket finanszírozza, ám a tőkéjéből 44 százalékban részesedő oroszok ezt elutasították, és inkább az orenburgi gázvezeték építésére költötték a befolyó pénzeket. Ehhez a tagországok a hetvenes években devizahiteleket is felvettek, Magyarország például 1 milliárd dollárnyit, amelyeket viszszakaptak ugyan a banktól, de ezzel is terhelték a nyugati hitelezőkkel szembeni kvótáikat" - emlékezett vissza Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora.

Az NBB 1993-ban ment csődbe, mert az orosz állam 710 millió dollárral tartozott neki. Magyarország és Lengyelország 2000-ben lépett ki belőle (az utóbbi most minimum 30 millió euróra számíthat), ám a bank annak ellenére nem számolt el velük azóta sem, hogy alapszabálya szerint erre a kilépéstől számított fél éven belül sort kellett volna kerítenie. A tárgyalások most azért pörögtek fel, mert a bankban immár 58 százalékban tulajdonos oroszok novemberben úgy döntöttek: feltámasztják és nemzetközi fejlesztési bankká alakítják át a pénzintézetet.

Kellemes meglepetés az NBB által kilátásba helyezett összeg a magyar államnak, amelynek 2003-ban 46 milliárd, de 2004 végén is még közel 30 milliárd forintnyi kormányhitel-követelése volt, elsősorban az egykori KGST-tagállamokkal és néhány ázsiai és afrikai fejlődő országgal szemben. A legnagyobb, tavaly év végén még 11 milliárd forintos tétel az orosz államadósság, amely - legalábbis a pénzügyi tárca várakozásai szerint - 2006 végére elfogyhat. Erről még Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyezett meg Moszkvában 2002-ben, amikor az orosz állam 28 milliárd forintnak megfelelő összeggel tartozott Magyarországnak (HVG, 2003. november 1.). A kormányhitelek pillanatnyi állásáról a Pénzügyminisztériumban (PM) arra hivatkozva nem nyilatkoznak, hogy a 2005-ös esztendőt még nem zárták le, holott ezek az adatok év közben is nyilvánosak.

A Medgyessy-féle megállapodás óta mindenesetre összesen három olyan vállalkozás létezik, amely az orosz államadósság fejében árut hoz be Oroszországból, s annak ellenértékét a kincstárba fizeti be. A MÁV Rt. egy - még 2000-ben tető alá hozott - szerződés szerint negyven darab sínbuszt vett, ám ez nem jelent valódi bevételt a költségvetésnek, mivel a vasúti társaság minden évben megkapja az államkasszából a járművek vételárát. Kezdetben nem volt semmi gond Kapolyi László egykori ipari miniszter cégével, a System Consulting Rt.-vel, amely 50 millió dollárnyi orosz áru importját vállalta. A vállalkozó olyan berendezéseket (például gázturbinát) vásárolt Oroszországban, amelyeket a cége által megvenni szándékozott vértesi erőműben szeretett volna működtetni, ám e vételtől 2004 elején visszalépett, az ominózus eszközök pedig kihasználatlanul a nyakán maradtak (HVG, 2005. május 21.). Ezért Kapolyi idén tavasszal átütemezést kért fizetési kötelezettségeire. E szerint 2005 végéig 26 millió dollárt kell kifizetnie, a többit pedig 2006 végéig utalná át az államkincstárnak.

Hírek szerint rosszul áll az orosz államadósság lebontásában részt vevő harmadik vállalkozás, a Speed-Ex Kft. szénája is, amely az eredeti tervek szerint 3,5 millió dollár értékű orosz mezőgazdasági gép importját vállalta, ám a szállítója csődbe ment. Ezek után 2003 végén épp Kapolyitól kért segítséget, hogy új orosz üzleti partnert találhasson. Hogy sikerült-e, nem tudni, mert - noha közpénzről lenne szó - a Farkas Zsuzsanna és Travnik István tulajdonában álló cég vezetői a HVG számára elérhetetlennek bizonyultak.

Az egykori rubelelszámolású országok közül Kubával és Kazahsztánnal még egyezség sincs a törlesztésről - tájékoztatta a HVG-t a PM sajtóosztálya -, az előbbi majdnem 4 milliárd, az utóbbi közel 2 milliárd forinttal tartozott 2004 végén, s már akkor is késésben voltak a fizetéssel. A több mint 2 milliárddal adós Albánia viszont egy 2003-as egyezség alapján törleszt. A dollárelszámolású országok közül egy szintén 2003-ban aláírt kontraktus alapján Algéria már letudta 2,5 milliárd forintos tartozását, s folyamatosan fizet Laosz, Nicaragua és Törökország is. Jemennel pedig az idén sikerült megállapodni 4 milliárd forintos adóssága rendezésében az év végéig, ám azt a szerződésre büszke pénzügyesek nem árulták el, mennyit engedett Magyarország ezért cserébe. Arra pedig semmi esély sincs, hogy Irak törlessze mintegy 300 millió forintos (a Magyar Exporthitel-biztosító Rt. által garantált) kereskedelmi hitelét, amelynek még a pontos összegéről sem sikerült egyezségre jutni. Nincs sok remény arra sem, hogy Etiópia vagy Szudán hamarosan vissza tudja fizetni 1,3 milliárd, illetve 1,9 milliárd forintos, csaknem teljes egészében lejárt tartozását. Tavaly egyébként Magyarország - csatlakozva az OECD legszegényebb államokat segítő programjához - elengedte öt állam (Banglades, Egyiptom, Irán, Mongólia és Vietnam) együttesen is csekély, mindössze 70 millió forintnyi tartozását.

GYENIS ÁGNES