Fontosabb változások a lakástámogatásban 2002 óta
A lakáshitelek állami támogatását az Orbán-kormány vezette be 2000 februárjától, akkor még egy 1988-as...
A lakáshitelek állami támogatását az Orbán-kormány vezette be 2000 februárjától, akkor még egy 1988-as minisztertanácsi rendeletbe varrva be az új lehetőségeket, de egy évvel később hatálytalanította az őskövület jogszabályt és tartalmát kormányrendeletbe emelte át. Ez utóbbi azóta összesen 18 módosításon esett át, fele-fele részben az előző és a szocialista-liberális kormányhoz köthetően.
2002. december. A lakásépítési kedvezmény (szocpol) az első és a negyedik gyermek után a korábbi fejenként 200 ezer forintról 500 ezerre, a második és a harmadik után 1-1 millió forintról 1,1-1,1 millió forintra nő, az ötödik és a további gyermekek után továbbra is 200-200 ezer forint marad. A gyermektelen házaspárok, ha még egyik fél sem töltötte be 35. életévét, két gyermekre ismét kérhetik a szocpol megelőlegezését.
2003. január. Duplájára, 36 ezer forintról 72 ezer forintra nő a lakás-előtakarékossági szerződések alapján adható állami támogatás.
2003. április. 70 százalékról 50-re csökken az önkormányzati bérlakásépítés állami támogatása.
2003. június. A korábbi 30 millió, illetve 10 millió forinttal szemben egységesen 15 millió forint az általános és a kiegészítő kamattámogatással felvehető hitelek felső határa. Új lehetőség, hogy e kerethatárig több ütemben (például vásárláshoz, bővítéshez) is igényelhető a hitel. Szigorítás, hogy az együtt költöző családtagoknak egyidejűleg csak egy támogatott kölcsönük lehet, kivéve, ha valaki adóstársként gyermekének, unokájának vesz lakást.
2003. december. Harmadára, 5 millió forintra csökken a használt lakás megvásárlásához felvehető támogatott hitel.
2004. január. Felére, 120 ezer forintra csökken a lakáshitel törlesztőrészlete után igénybe vehető adókedvezmény plafonja, amely ettől fogva új lakásnál 15 millió, használtnál pedig 10 millió forintnál nagyobb hitel után egyáltalán nem érvényesíthető. A kedvezmény teljes egészében évi 3,4 millió forint jövedelemig vehető igénybe, 3,4-4 millió forint között viszont csökkenő mértékben. Gyesen lévő házastárs esetén a teljes összeg érvényesíthetőségi határa évi 4,4 millió forint, a részbenié pedig 5 millió forint. Az EU-szabályokhoz igazodva megszűnik a telek áfamentessége, az áfakulcs 25 százalék.
2004. április. Az első és a negyedik gyermek utáni szocpol 500-500 ezer forintról 800-800 ezerre nő. Ezentúl nemcsak a három-, hanem tetőtér-beépítésnél a legalább kétgyermekesekre is kiterjed a fél szocpol. 35-ről 40 évre emelkedik a házaspárok gyermekvállalási korhatára.
2005. január. 30 millió forint forgalmi érték helyett 15 millió forintban korlátozzák az új lakások illetékmentességét, a 15-30 millió forint közötti lakásokra illetékkedvezményt vezetnek be, ez maximum 740 ezer forint.
2005. február. Megszűnik az új lakások után igényelhető, maximum 400 ezer forintos adó-visszatérítés. A lakáshitelek utáni állami kezességvállalás kiterjed a közalkalmazottakra (korábban ez csak a köztisztviselőkrel volt érvényes) és az ekkortól induló fészekrakó program keretében a 30 év alattiakra, az utóbbiaknál akkor, ha a telekár nélküli, áfát is tartalmazó vételár használt lakás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban nem haladja meg a 12 millió forintot, másutt a 8 millió forintot, új lakás esetén pedig a 15 milliót, illetve a 12 milliót. Az első gyermek után 900 ezer forintra, a második után 1,5 millióra, a harmadik után 1,4 millió forintra nő a szocpol. Kiterjesztik a fél szocpolt használt lakás vásárlására is, e lehetőséggel a gyermeket nevelő, 35 évesnél fiatalabb házastársak, élettársak és egyedülállók élhetnek (a házaspárok vállalt gyermekre is kaphatnak ilyen támogatást). Lakbér-támogatási program kezdődik, az állami támogatás a rászorulók részére legfeljebb a lakbér 30 százaléka, maximum havi 7 ezer forint lehet, ha azt az önkormányzat ugyanennyivel kiegészíti. (Rászoruló az, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi nyugdíjminium - jelenleg 24 700 forint - 150 százalékát, feltéve, hogy a háztartás jövedelmének 20 százalékát lakásfenntartásra fordítja.)