A tévé képernyője előtt a játékos kedvű nézők kisebb-nagyobb értékű tárgyakat, sőt pénzt is nyerhetnek. A tévék is szépen kereshetnek a játékszenvedélyen, hiszen a részvétel emelt díjas telefonhívással lehetséges. A szolgáltatók becslése szerint az idén 10-14 milliárd forint körüli forgalmú "emeltdíj-piacból" 3-4 milliárdnyit a televíziók generáltak. A kiszámlázott díjaknak körülbelül 50-70 százalékát kapja meg később a technikai hátteret biztosító műsorkészítő cég, illetve az azt sugárzó televízió, és 30-50 százalék marad a telefontársaságnál. A nyereményjátékok tízezreket csábítanak tárcsázásra.

A legtöbb bevételt a szakmai berkekben call-tv-nek nevezett nyereményjátékokkal érhetik el a csatornák; ilyen az RTL Klubon sugárzott 06-81-320-320, a Tv2-n futó Játékidő, a Magyar Televízió (MTV) Telitalálat vagy az ATV Pénzfürdő című műsora. Ezek közös vonása, hogy egy - az áfával együtt általában 300 forintért hívható - számot tárcsázó nézők közül a számítógép kisorsol valakit, aki miután megfejtett egy többnyire pofonegyszerű feladványt, s ezután jól tippelget, akár milliókat is nyerhet. A Játékidőben a Tv2 közlése szerint naponta átlagosan 750 ezer forintot, az RTL-től valamivel többet, körülbelül 1 milliót lehet elvinni; ennek valószínűleg a többszörösét fizetik be a nézők hívásaikkal. Néhány havonta fordul csak elő, hogy valamelyik néző elviszi a jackpotot, azaz hét számjegyű összeggel gyarapszik a bukszája.

Televízió nem szervezhet szerencsejátékot, ezért a műsorokat úgy próbálják megalkotni, hogy a törvény szerint ne minősülhessenek annak. A szerencsejátékokban mindig tétet kell tenni, a nyerésnek pedig túlnyomórészt a véletlenen kell múlnia. Ezért a call-tv-s és az olyan emelt díjas sms-sel működő játékokban, amelyekben három-négy lehetőség közül kell kiválasztani a helyeset, de a "megfejtők" közül sorsolnak - ilyen például a Legyen ön is milliomos! nézőknek szóló kérdése -, úgy próbálják álcázni a véletlen döntő szerepét, hogy a részvételt a feltett kérdés révén valamilyen minimális tárgyi tudáshoz kötik. Nem szerencsejáték a Viva Tv Most vagy soha című sorsolásos játéka sem, amelyben pedig szintén készpénz a díj. Tárgyi tudásra itt egyáltalán nincs szükség a részvételhez, ám a nézők normál tarifás számon nevezhetnek be, ami viszont nem számít tétnek.

A szerencsejátékokhoz legközelebb álló, Pénzfürdő-típusú műsorok sok nézőből váltanak ki ellenérzést. Több televízió, úgy tűnik, csak pénzügyi nehézségei enyhítése végett enged ilyen játékokat a képernyőre. Erre a következtetésre jut az ember, ha az ATV csatornára kapcsol. Bár az említett műsor nem illik a csatorna profiljába, valószínűleg nem szívesen mondanának le arról a jutalékról, amit a TeleMédia Kft.-től kapnak a sugárzásért. Másképp vélekedik a Viasat3, amely idén nyáron szüneteltetni kezdte az önálló műsorként jelentkező telefonos nyereményjátékok sugárzását. Rényi Ádám, a csatorna kommunikációs igazgatója elmondta: az így kiesett bevételt egyelőre nagyobb nézettséget hozó műsorokkal és ezáltal magasabb hirdetési bevételekkel próbálják pótolni. A Viva Tv már a kezdetektől elutasítja a nagy pénzzel hitegető, emelt díjas telefonszámmal hívható műsorokat, mert - mint mondják - azok azt az érzést keltik a nézőkben, hogy a zsebükben turkálnak. Málnay B. Levente vezérigazgató szerint azok a műsorok, amelyek több ezer forint eltelefonálására késztetik a nézőt, úgy, hogy alig van esélye a nyerésre, elértéktelenítik magát a sugárzó csatornát is.

A tévéktől nemcsak pénzt, hanem többé-kevésbé értékes tárgynyereményeket is haza lehet vinni. Az értékesebb nyereményeket azonban nem mindig könnyű beszerezni - állítja Berta Izabella, az MTV értékesítési igazgatóhelyettese. Ennek magyarázata a médiatörvényben keresendő, amely nem engedi, hogy a szponzoráló cégek megjelenjenek a támogatott műsorban. A törvény elvével - vagyis azzal, hogy a reklámot és a műsorszámot el kell választani egymástól - Málnay B. Levente is egyetért, ám örülne, ha a nyereményjátékok némi engedményt kaphatnának.