Szópárbajba keveredett Peking és Brüsszel, miután a kínai állami televízió egyik múlt heti műsorában Li Csang-csiang, a minőség-ellenőrzésért felelős legmagasabb rangú kormányzati tisztviselő a "kereskedelmi protekcionizmus új formájának" nevezte a kínai árukkal szemben az utóbbi időben felmerült kifogásokat. Li megszólalását egy tévékampány is kiegészíti: Peking védelmébe vette a Made in China feliratú termékek minőségét az állami CCTV 24 órás, angol nyelvű - Magyarországon is fogható - 9-es csatornáján. Brüsszel nyomban reagált: Peter Mandelson, az Európai Bizottság (EB) kereskedelemért felelős tagja kikérte magának, hogy a veszélyesnek minősített kínai termékek elleni fellépésük piacvédelmi okokból történne, és óvta Pekinget attól, hogy a kifogásokat ürügyként felhasználva ellenlépéseket tegyen.

Míg az EU egyelőre csak óvatosságra intette 27 tagországa fogyasztóit, addig amerikai vállalatok sora hívott vissza kínai eredetű termékeket - adott esetben az EU országaiból is -, amelyekben egészségre ártalmas anyagokat találtak. A listán a legfrissebbek a Mattel Kínában gyártott játékai, de szerepelnek rajta az ázsiai országból származó autógumik, fogkrémek, tengeri herkentyűk, az idei sorozatot pedig állateledelek nyitották. A múlt héten Új-Zélandon találtak egyes kínai eredetű gyerekpizsamákban a megengedett mennyiség kilencszázszorosára rúgó - moly és penészedés ellen használt - formaldehidet, amire reagálva a kínai ruhaneműkkel szintén elárasztott Magyarországon is az ellenőrzések szigorítását jelentette be a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, jóllehet veszélyes termékre egyelőre nem bukkantak.

A skandalumok rosszkor jöttek Pekingnek. Az EU kereskedelmi vitákat kavaró kvótákkal próbál küzdeni a kínai dömping ellen, és a minőségi kifogásokkal új fegyvert szerezhet. Az amerikai kongresszusban pedig már a mostani botrányok előtt felerősödtek a protekcionista hangok, miszerint a tavaly újabb csúcsra, 232 milliárd dollárra emelkedett kereskedelmi hiány fő oka, hogy Kína mesterségesen alacsonyan tartja valutája, a jüan árfolyamát. A szennyezett termékek sorára reagálva a demokrata elnökjelöltségért küzdő Christopher Dodd szenátor a legszívesebben teljes importtilalmat rendelne el a kínai termékekre.

Ez azonban nem több politikai nagyotmondásnál. Kína ugyanis az utóbbi évtizedben a világ műhelyévé vált, és az alacsony bérért dolgozó munkásai által előállított terméktömegnek köszönhető, hogy a fogyasztó fejlett ipari országok - különösen az USA és az EU-tagállamok - alacsony infláció mellett tudnak stabil gazdasági növekedést elérni. Kína a tavaly világszerte előállított 14,2 milliárd pár cipő több mint felét készítette, az áruházak - és a nem csak Magyarországon ismert kínai piacok - mindenütt az ázsiai országból származó konfekcióipari termékekkel vannak tele. Bérmunkában szinte mindent készítenek Kínában, így gyakran jól ismert márkanevek mögött is ottani termelés rejlik. Amerikában nemrég egy louisianai újságíró könyvet írt arról, hogy egy egész éven át nem vett kínai eredetű terméket. Nem volt könnyű dolga, gyakran a korábbi dupláját költötte árukra, és az önként vállalt moratórium végén kénytelen volt belátni: a kísérlet csak laboratóriumi körülmények között működik.

Éppen a kínai terméközön lehet az egyik oka, hogy a visszahívásokban és a szennyezésekben az ázsiai ország került az előtérbe. Az USA teljes fogyasztásicikk-behozatalának 40 százaléka, játékimportjának négyötöde származik Kínából. Peking azzal is érvel, hogy a kínai élelmiszerek kevesebb mint 1 százalékában talált eddig kivetnivalót az USA élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatala, ami nagyjából annyi, amennyit Kína kifogásol az amerikai termékekben.

Aligha mentség Kína számára, hogy hasonló gazdasági növekedés mellett máshol is csak nehezen alkották meg és tartották be a termékbiztonsági szabályokat. Az USA-ban a 19. század végén indult gazdasági fellendülés idején katasztrofális volt a minőség-ellenőrzés és nagyfokú a termékhamisítás, illetve -szennyezés, és ezen csak az 1910-es évektől próbáltak meg úrrá lenni. A második világháború után először a japán, majd a tajvani, hongkongi és dél-koreai termékeket illették - eleinte jogosan, később a minőség javulásával viszont már inkább előítéletként - gyenge minőségűnek. A bizakodók szerint Kína ennek az útnak az elején jár, a különbség csak a méretekben van, s világgazdasági súlya miatt is nagyobb figyelem terelődik rá.

Kína azért házon belül igyekszik rendet teremteni. Példastatuálásként júliusban az ítélet után szokatlanul gyorsan kivégezték Cseng Hsziao-jünt, az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet korrupción kapott vezetőjét (HVG, 2007. július 21.), tucatjával zárják be a szennyező gyárakat, illetve számolják fel a termékhamisító bűnszövetkezeteket. Szeptember 1-jétől az USA-ba irányuló élelmiszer-szállítmányok biztonságát kormányzati pecsét igazolja, amelyet szúrópróbaszerűen végrehajtott minőség-ellenőrző vizsgálat után adnak ki. A napokban pedig bejelentették, hogy az év végéig hátralévő négy hónapban átfogó kampányt indítanak szinte a teljes kínai export minőségének javításáért. A központi és helyi elvárások azonban továbbra is a szabályok kijátszására ösztökélik a magáncégeket és az állami vállalatokat, amelyek egyként a növekedésre helyezik a hangsúlyt a környezetvédelmi, minőségi vagy munkahelyi biztonsági előírásokkal szemben.

Félő, hogy a jogos vagy vélt minőségi kifogások a protekcionizmus feléledéséhez vezetnek. Kína például az idén nyáron amerikai baromfi- és sertéshúsban, szójában, de még szívritmus-szabályozókban is talált problémát. A kínai nyomulás azonban megállíthatatlan. Az export idén júniusban 27 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, értéke az év végéig biztosan meghaladja az ezermilliárd dollárt, a többletet pedig a tavalyi 177 milliárd után 250-300 milliárd közé várják. A minőséget ugyanakkor javíthatja, hogy Kínában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a márkanév, illetve a jó hírnév védelme. A kínai márkák pedig külföldön is egyre ismertebbek: a Lenovo az IBM személyiszámítógép-gyártásának megvételével erősítette nevét, Ázsia után az európai és az amerikai piacokra is betört az elektromos háztartási berendezéseket gyártó Haier, az elektronikaitermék-készítő Aigo, és már a kapuban áll a Great Wall, a Geely vagy a Chery autógyár.

NAGY GÁBOR