HVG

A profithajhász építési vállalkozók tehetnek arról a moszkvai polgármesteri hivatal szerint, hogy a 10 milliós orosz főváros a világ egyik legdrágább metropolisa. Egy négyzetméternyi újonnan épített lakótér ugyanis immár átlagosan 4 ezer dollárnak megfelelő összegbe kerül. Az építtetők és az ingatlankereskedők - állítják a városatyák - a kínálat szűkítése érdekében szándékosan visszafogják az építkezéseket, ráadásul kartellbe tömörülve hónapról hónapra pár százalékkal feljebb srófolják az árakat. A megtámadottak szerint az árak a piaci törvények miatt szöktek az égbe: Oroszország minden zugából, sőt a volt Szovjetunió szinte valamennyi szegletéből áramlanak az emberek Moszkvába, és bár a városban 4 ezer helyen folyik jelenleg építkezés, lehetetlen kielégíteni az igényeket.

Az utóbbi másfél évben megkétszereződött - csak az idén legalább 40 százalékkal emelkedett - a moszkvai új építésű lakások négyzetméterára. A mostanában elkészült lakások többségét két-három évvel ezelőtt eladták, de az sem ritka, hogy egy kifizetett otthon átadása akár öt-hat évig is elhúzódik. Az is előfordul, hogy egy építkezés tőke hiányában leáll, a hoppon maradt reménybeli lakóknak pedig néha esélyük sincs pénzük visszaszerzésére a csődbe ment vállalkozótól.

HVG

Az ingatlanfejlesztők ugyanakkor minden igényt kielégítenek: a tömegeknek épített panelekben 1 négyzetméter 3 ezer dollárt kóstál, a luxusingatlanokban viszont akár 10 ezer dollárt is elkérnek érte. Az árak gyors emelkedését jogosnak tartó elemzők szerint az árakat elsősorban az hajtja fel, hogy miközben hatalmas a fizetőképes kereslet - az orosz és a volt szovjet tagköztársaságok elitje mellett több százezer jómódú külföldi is él Moszkvában -, egyre kevesebb a jogilag is tiszta, beépíthető terület. Így a telekárak is irreálisan megugrottak, aminek következtében a fejlesztést pártoló Jurij Luzskov polgármester engedélyével több száz műemlék házat is lebontottak, helyükre pedig 15-20 emeletes tömbök kerültek. A hatalmas olajbevételekből származó jövedelmek egy részét is az ingatlanpiacra viszik, a nagy hasznot ígérő lakásvásárlás ma az egyik legkedveltebb megtakarítási forma Oroszországban.

A moszkvai fellendülés vidéken is érezteti hatását. Az északi fővárosban, Szentpéterváron január óta 60-80 százalékos az áremelkedés, és hasonló a helyzet a kisebb településeken is. A Vedomosztyi című moszkvai üzleti napilap szerint a Moszkvától keletre fekvő Nyizsnyij Novgorodban nyolc hónap alatt 30, a szibériai Novoszibirszkben pedig 35-40 százalékos volt a drágulás. Az építkezések hátterében elsősorban moszkvai vállalkozók állnak, ám az északi, valamint a nyugat-szibériai városokban egyre aktívabbak az olajon meggazdagodott üzletemberek is.

Megjósolhatatlan egyelőre, meddig tart a fellendülés. Moszkvai elemzők már egy éve is arról beszéltek, hogy aligha tartható az akkori, havi 2-3 százalékos ütem. Bár jelenleg havonta 5 százalék körüli a drágulás, a szakértők változatlanul azt állítják, közel a gyors növekedés vége, és legfeljebb évi 9-10 százalékos, azaz az inflációval nagyjából megegyező mértékű áremelkedés várható. Több jel viszont arra mutat, hogy a lakáspiac még jó ideig nem stabilizálódik: a telekhiány miatt jövőre az ideinél kevesebb új lakást adnak át. A fellendülés végét az is késlelteti, hogy semmi jele a hazai bankok iránti bizalom erősödésének. A befektetési célú lakásvásárlás azért is jó üzlet, mert viszonylag könnyű bérlőt találni, s a beköltözők készek magas árat fizetni. Egy belvárosi, 200 négyzetméteres luxuslakás havi bérleti díja akár 10-11 ezer dollár is lehet, így a kiadás a banki kamatnál sokkal nagyobb nyereséget eredményez. Míg a városvezetés szerint a négyzetméterenkénti 1300-1500 dolláros ár lenne a reális, ingatlanpiaci elemzők úgy vélik, a drágulási folyamat 5-6 ezer dollár körül áll majd meg.

Moszkvában - ahol az országosnál mintegy kétszer magasabb a bérszínvonal - a havi átlagjövedelem 24 ezer rubel, azaz 850 dollár körül alakul, így a fővárosiak többségének esélye sincs arra, hogy a nyílt piacon vásároljon otthont magának. Számukra a tavalyelőtt megjelent jelzáloghitel-konstrukciók jelenthetnek megoldást, vagy ha kibírják a többéves várakozást, akkor a városi szociális programok révén jelentős kedvezménnyel juthatnak otthonhoz. Persze a belvárostól messze, 20-22 emeletes panelházakban.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA