Egyre inkább távolodik a hagyományos postai tevékenységtől a német Deutsche Post AG (DP): nyereségének immár 40 százaléka nem a levél- és csomagtovábbításból származik. Hamarosan pedig már a profit felét más területeken, elsősorban az utóbbi években rohamosan fejlődő logisztikából fogja előteremteni. Európa legnagyobb postavállalata korántsem önszántából tekinget más üzletágak felé, hanem a 2007-es teljes piacnyitásra igyekszik felkészülni, azzal ugyanis elveszíti nem is olyan régen még 100 százalékos hazai postaszolgáltatási monopóliumát. Az öt évvel ezelőtt részben privatizált, de a KfW állami fejlesztési bankon keresztül még ma is 44,7 százalékban állami tulajdonban lévő DP már most sem egyeduralkodó a 100 gramm feletti levelek kézbesítésében, két év múlva pedig a teljes küldeménykezelés felszabadul az ugrásra készen álló konkurencia számára.

A kitörést a DP a tevékenységi kör bővítésében látja. Ezt a célt szolgálja a brit Exel cég felvásárlására a minap tett 5,5 milliárd eurós ajánlata, ami a terjeszkedésre az utóbbi tíz évben mintegy 10 milliárd eurót költő DP eddigi legnagyobb értékű akvizíciója lenne. A két cég együtt a világ vezető logisztikai társasága lesz, és élre kerül a légi és tengeri szállítmányozásban is. A fúzió révén 2000-ben létrejött Exel korábban főként a nemzetközi légi és tengeri szállítmányozásban járt élen, de miután tavaly felvásárolta hazai riválisát, a Tibbet & Britten céget, piacvezető lett az úgynevezett szerződéses logisztikában.

HVG

A szélesen értelmezett logisztika nem egyszerű áruelosztást jelent, hanem a ma már a megrendelők által egyre inkább igényelt komplex szolgáltatást, azaz a cégek raktárainak és árukészletének folyamatos kezelését, a nyersanyagok és az alkatrészek beszállítását, illetve a késztermékek eljuttatását a vevőhöz. Sőt újabban olyan átfogó szolgáltatásokat is, amelyek között szerepel például a vállfás ruhák raktározása, az áruk egyedi csomagolása, címkézése, minőségének ellenőrzése, esetleg a kisebb hibák helyben történő javítása. Ez sok esetben szükségessé teszi regionális elosztó központokként működő hatalmas raktárépületek, valamint óriás kamionparkok fenntartását is. Mivel a gyártó és kereskedő cégek igyekeznek minél több költséget megtakarítani, és számos tevékenységet kiszervezni, a logisztika jelentősége egyre nagyobb: az iparág forgalma világszerte évente 7-9 százalékkal nő.

Az egykori állami postavállalatból mára évi 43 milliárd eurós forgalmat elérő, globális céggé vált DP évek óta szisztematikusan vásárolja fel a széles értelemben vett ágazat cégeit. 1999-ben megvette Európa egyik vezető szállítmányozási cégét, a svájci Danzast, majd 2002-ben 2,4 milliárd euróért az amerikai DHL csomagszállítót, 2003-ban pedig a szintén amerikai Airborne Expresst. Ezzel egy súlycsoportba került olyan korábbi nagyságokkal, mint az amerikai Federal Express (Fedex) és United Parcel Service (UPS) gyorspostacégek vagy a holland TNT.

A két cég összevont logisztikai üzletágának élén a szakma legjobbjának tartott John Allan fog állni, aki eddig az Exel vezérigazgatója volt, és a központ is a Londontól nyugatra lévő Bracknellben marad. Az Exel amerikai és brit jelenlétét jól kiegészíti a DP európai és ázsiai tevékenysége, a párhuzamosságok felszámolásából pedig a német posta terjeszkedését vezénylő Klaus Zumwinkel vezérigazgató szerint a decemberben záruló egyesülést követően, 2008-ra évi 220 millió euró költségmegtakarítás remélhető. Létszámleépítésről egyelőre nincs szó. Az Exelnek 110 ezer alkalmazottja van 135 országban, egyebek között Magyarországon. A bonni székhelyű DP 380 ezer embernek ad munkát, s a hozzá tartozó cégek révén szintén évek óta jelen van Magyarországon is. A DP a vételárat kisebb részben alaptőke-emelésből, nagyobb részben pedig mintegy 5 milliárd eurós készpénztartalékaiból fedezi, 72 százalékot készpénzben ad, a fennmaradó hányadot saját részvényeivel egyenlíti ki.

Az ügyletet feltehetően nem akadályozza meg ellenajánlat. Ebben az ágazatban ugyanis ritka az ellenséges felvásárlás, mivel a fúzióhoz a szerződéses partnerek jóváhagyása is szükséges, amit az Exel bír. A brit cég megrendelői közé pedig olyan, a szolgáltatásokat nem szívesen cserélgető világcégek tartoznak, mint például az autóipari amerikai General Motors (GM) és a német Volkswagen, az információtechnológiai amerikai Hewlett-Packard (HP), a brit Marks & Spencer áruházlánc, a német Bayer gyógyszergyártó vagy a mobiltelefon-gyártó finn Nokia.