Fél évig tárgyaltak Kijevben az osztrák bankcsoport kelet-európai befektetéseiért felelős Raiffeisen International Bank Holding vezetői, mire sikerült megállapodniuk a közel negyven ukrán magánszemély tulajdonában lévő Aval bank megvételéről. Bár Ukrajna második legnagyobb bankhálózatának vételárát egyik fél sem hozta nyilvánosságra, az országszerte közel 1400 fiókkal rendelkező, tavaly 18 millió hrivnyás (1 dollár = 4,97 hrivnya) adózott nyereséget elérő hálózatért jól értesült kijevi források szerint az osztrákok 860 millió dollárt fizettek. A megállapodás értelmében a Raiffeisen a 2004-et 15 milliárd hrivnyás mérlegfőösszeggel zárt Aval részvényeinek 93,5 százalékát vette meg, és három év múlva teljesen magába olvasztja a láncot.

Túl magasnak nevezték ugyan a vételárat, ám abban minden szakértő egyetért, hogy a Raiffeisen ukrajnai ága, a Rajffajzen banka és az Aval jól kiegészíti egymást. Az osztrákok 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat elsősorban vállalati ügyfelekre összpontosít, az 1992-ben alapított, 18 ezer embernek munkát adó Aval viszont főként magánszemélyek bankja. Az összeolvadás után az eddig hetedik legnagyobb Rajffajzen nyomban Ukrajna legnagyobb kereskedelmi bankjává válik, és a piac 12 százalékát uralja.

A Raiffeisen bevásárlását nem sokkal azután jelentették be, hogy sorra jelentek meg a szakértők szerint fejletlen és túl sok pénzintézetet eltartó ukrán bankpiac közelgő válságáról szóló elemzések. A kijevi központi bank július végi elemzése szerint miközben gyarapodik a betétek összege, jóval gyorsabb nőnek a kinnlevőségek. Az illetékesek szerint a helyzetet az is súlyosbítja, hogy a hitelállományon belül emelkedik a rossz kölcsönök aránya. A gondokat Ihor Franckevics, a Rajffajzen banka igazgatótanácsi elnöke is elismerte, szerinte Ukrajna hitelképességének viszonylag rossz nemzetközi megítélése és az ország zaklatott belpolitikai helyzete miatt a bankok többsége nem talál megbízható külföldi befektetőket. "A verseny komoly, a makrogazdasági mutatók romlottak, a politikai bizonytalanság pedig nem tűnt el, csak megváltozott" - hangsúlyozta a bankvezér a minap a Profil osztrák üzleti hetilapnak nyilatkozva.

Keményebben fogalmazott Erik Najman, az Ukrszocbank elemzője, aki szerint ha nem javul a hagyományos ukrán termékek - elsősorban nehézipari félkész áruk - piaca, illetve nem jelennek meg a külföldi befektetők, és nem folytatódik az ukrán bankok megtorpant privatizációja, akkor megrokkanhat a bankrendszer. "Nem az a kérdés, lesz-e válság - idézték Naimant az ukrán napilapok -, hanem az, hogy mikor, és mennyire súlyos."

Valószínűleg nem hozza meg a befektetési kedvet, hogy a központi bank nemrég azzal vádolta meg a külföldi tulajdonú ukrán bankokat - a 163 pénzintézet közül 22 részlegesen vagy teljesen külföldieké -, hogy destabilizálni akarják a pénzpiacot, és rosszindulatú spekulációt indítottak a hrivnya ellen. A hivatalos közlemény szerint egyes pénzintézetek - főként a külföldiek - anélkül ajánlanak eladásra nagy mennyiségű valutát, hogy rendelkeznének vele. Az érintett bankok egyből elutasították a vádat, és azt állították: a pénzpiaci gondok fő oka, hogy a kormány nem liberalizálta a piacot, noha Viktor Juscsenko államfő ígéret tett rá.

A Raiffeisen illetékesei egyébként befejezettnek tekintik ukrajnai terjeszkedésüket, és a következő hónapokban Oroszországban és a többi volt szovjet tagköztársaságban erősítik jelenlétüket. Először is Oroszországban, ahol a Raiffeisen az idén - elsősorban Moszkvában és Szentpéterváron - már több mint tíz új fiókot nyitott, és a második legnagyobb külföldi pénzintézetté vált a 145 milliós országban. Az oroszországi terjeszkedést ugyanakkor lassítja, hogy a törvények egyelőre nem teszik lehetővé külföldi befektetők számára többségi tulajdon szerzését a helyi bankokban.