Magyarországon a pszichiátriai rendeléseken egyre gyakrabban kerülnek várólistára betegek. A HVG által megkérdezett pszichiáterek és a pszichológusok többsége azonban a betegszám alakulását csak kis részben írja a gazdasági válság kontójára. Közvetlen összefüggést már csak azért is nehéz kimutatni – hangsúlyozzák –, mert a gyógyítás e területén hosszabb távon jelentkeznek a gazdasági, társadalmi jelenségek következményei. Az állami rendelőkben az elmúlt fél–háromnegyed évben tapasztalható betegszám-növekedést a megkérdezettek főként azzal magyarázzák, hogy az egészségügyben történt átszervezések, például a Lipót (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) bezárása miatt kevés a betegbiztosító által finanszírozott, „ingyenes” pszichiátriai rendelés, és a leépítések, valamint az orvosok elvándorlása miatt hiány van szakemberből is. Nincs tehát egyelőre szignifikánsan több beteg, a rendelők zsúfoltságának oka elsősorban az, hogy szűkösebb az intézményi háttér, és kevesebb a szakorvos a kelleténél.

A pszichés betegségekben szenvedők társadalmi összetételében viszont már észlelhető a gazdasági válság hatása: egyre több a magasabban képzett állását vesztett, hajléktalanná vált páciens, és szaporodik a kollégák, vagyis a stressz, illetve a munkahelyük elvesztése miatt jelentkező egészségügyi dolgozók száma – mondta el a HVG-nek Kurimay Tamás pszichiáter, a Szent János Kórház főorvosa, a Pszichiátriai Társaság elnöke. A válság számlájára írható az is, hogy egyre több az olyan beteg, aki nem tudja kiváltani a gyógyszereit. Funk Sándor addiktológus, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosa pedig arról számolt be, hogy míg ambulanciájukon az alkoholisták, kábítószeresek száma egyelőre csak kis növekedést mutat, egyre több szerencsejáték-függő kerül hozzájuk.

A fizetős magánpraxisokban vegyesek a betegszám alakulásával kapcsolatos tapasztalatok: volt, aki jelentős növekedésről számolt be (aminek ugyanúgy oka lehet, hogy a válság miatt többen küszködnek pszichés zavarokkal, mint az, hogy sokan ide kényszerülnek az ingyenes, ám túlterhelt állami ellátásból), mások azt mondták, folyamatosan csökken a forgalmuk, mert az embereknek egyre kevésbé telik ilyesmire (információink szerint általában 5–10 ezer forint egy vizit ára). Ugyanakkor például Vértes Gabriella pszichoterapeuta tapasztalatai szerint a betegösszetétel itt is vegyes képet mutat: vannak idősebbek és szerény anyagi körülmények között élők, akiknek a kezelését a hozzátartozók állják, és jól szituált menedzserek, akik például olyan problémák feldolgozásához kérik a lélekgyógyász segítségét, hogy nem tudnak felvenni egy nagyon tehetséges munkatársat, meg persze olyan ügyekben, hogy hogyan kerekedjenek felül a beosztottak kirúgása okozta lelki válságon.

VÁSÁRHELYI JÚLIA