Milyen magasak lehetnek, s a száztornyú Prága mely részén épülhetnek felhőkarcolók anélkül, hogy a Moldva-parti metropolis elveszítené a világörökségi címét - erről vitázik hosszú ideje a cseh főváros vezetése és az UNESCO Világörökség Központja. A szópárbaj alig egy éve kiújult, miután a cseh kulturális minisztérium, a prágai önkormányzat és a helyi műemlékvédő hivatal jóváhagyta a világörökség részének nyilvánított, a védett prágai Óvárostól délre fekvő Pankrác negyedben több új, maximum 104 méter magas felhőkarcoló építését. Az UNESCO tavaly küldöttséget menesztett Prágába, majd figyelmeztette a cseheket: a turisták által különösen kedvelt város elveszítheti a világörökségi címét, ha a felhőkarcolók az eredeti tervek szerint épülnek meg. A közelmúltban pedig Francesco Bandarin, a központ igazgatója prágai tárgyalásai után közölte, döntöttek: a pankráci felhőkarcolók legfeljebb 60-70 méteresek lehetnek, ennél magasabb építmény ugyanis veszélyezteti a cseh főváros látképét.

A kulturális tárca szerint az UNESCO álláspontját tiszteletben kellene tartani - ám csak a jövőbeni építmények esetében. Nem így látja a projekt egyik legádázabb ellenzője, Martin Skalsky, az Arnika civil egyesület képviselője. Szerinte az UNESCO-döntés után fennáll a veszélye, hogy ha Prága nem lép, a cseh főváros átkerül a veszélyeztetett világörökségi városok listájára, aminek súlyos következményei lehetnek. Műemlékvédők viszont egyelőre nem kívánják az engedélyt visszavonni. Azzal érvelnek, csak az Óváros a világörökség része, máshol szabad az építkezés. Pankrácban egyébként is már a hetvenes évek közepe óta állnak toronyházak, és ez eddig senkit nem zavart. Pavel Bém főpolgármester nem titkolja: Pankrácot a távlati városrendezési koncepció alapján, a párizsi La Défense mintájára, szupermodern üzleti negyeddé kívánják alakítani.

Pankrácot az Óvárostól és az Újvárostól a Nuslei-völgy választja el, a két oldalt híd és metró köti össze. Akár a Moldva folyó bal oldalán a Hradzsinból, akár a szomszédos Petrín hegyen a párizsi Eiffel-torony mintájára a 19. század végén felépített kilátóból nézve, az Óvárosétól jól elkülöníthető Pankrác látképe. Az Óvárost templomtornyok, Pankrácot toronyházak uralják. Az első, több mint húszemeletes felhőkarcoló - eredetileg a Motokov autóipari külkereskedelmi vállalat székhelye - az 1970-es évek közepén épült, amit a kissé alacsonyabb Panorama szálló követett, majd a Csehszlovák Rádió székhelyének szánt, ám a rendszerváltás után eladott, most iroda- és lakáskomplexummá alakítandó százméteres toronyház. Nem sokkal odébb áll a nemrég felújított Kongresszusi Palota és a 24 emeletes Corinthia Towers szálloda is. Ebbe a környezetbe kerülne a V alakot formázó két új toronyház.

Pillanatnyilag egyik fél sem akar engedni. A fővárosi önkormányzat már az építési engedélyt is kiadta, az UNESCO pedig bejelentette: februárban újabb küldöttséget meneszt a cseh fővárosba, hogy meggyőződjön, eleget tettek-e a döntésének.

KOKES JÁNOS / PRÁGA