Bűnügyekben a vizsgálatot mindig annak az országnak a nyomozó hatósága vezeti, ahol a bűncselekményt elkövették, és általában nem is veszi jó néven, ha megpróbálnak beleszólni a munkájába. Külföldi szakértők segítségét azonban kérheti vagy elfogadhatja. Sőt - mint azt Dani Zoltán ezredes, az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központjának igazgatója a HVG-nek elmondta - akár közös nyomozócsoportot is létrehozhatnának, az Európai Unión belül ugyanis több államot érintő bűntett esetén erre is lehetőség van.

Földrajzi értelemben a legszélesebb körű bűnüldözési együttműködést a 186 államot tömörítő Interpol kínálja. Rendszerén belül kérhetnek információt, de nemzetközi - akár különböző zónákra, például csak Európára kiterjedő - körözést is kiadathatnak az egyes nyomozó hatóságok.

Az EU-n belül működő Europol információcserével, nyomozók továbbképzésével vagy különleges - például droglaborok felkutatására specializálódott - szakemberek kölcsönzésével is segíti tagországait. Az Europol nemzetközi körözést nem bocsát ugyan ki, de az EU-ban létezik az európai elfogatóparancs intézménye, amelynek értelmében az unió tagországai megalapozott gyanú esetén saját állampolgáraikat is kiadják egymásnak. A közösségen kívüli országoktól nemzetközi jogsegély alapján kérik egy bűnöző kiadatását, vagy - ha e kérést nem teljesítik - a felelősségre vonásához szükséges információt az adott ország hatóságainak rendelkezésére bocsátják - mondta Dani Zoltán.

A bűnüldözés és a terrorizmus elleni nemzetközi harc hatékonyabbá tételének jegyében a közelmúltban döntés született arról, hogy az unió minden tagországára kiterjesztik az úgynevezett prümi szerződést. Ez a megállapodás 2005-ben eredetileg hét tagállam - Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Spanyolország - között jött létre, és egyebek közt arról rendelkezik, hogy a részt vevő országok rendőrségei, az adatvédelmi szabályok betartásával, betekintést kapnak egymás gépjármű-nyilvántartási, DNS- és ujjlenyomat-adatbázisaiba, azokon belül automatikus keresést, összehasonlítást indíthatnak. Azóta több ország, köztük Magyarország is csatlakozott az egyezményhez, amelynek hatályát az idei év első felében Németország - az EU soros elnökeként - igyekezett az egész közösségre kiterjeszteni. Erőfeszítései júniusra beértek, igaz, uniós jogszabályként csak többéves átmeneti idő után lépnek életbe a rendelkezések, és a teljes közösség egy némiképpen enyhített változatra mondott igent. Kimaradt például az a kitétel, amelynek értelmében közvetlen veszély esetén a nemzeti rendőrségek engedély nélkül átléphetnek egy másik tagállam területére. A szerződés közvetlen aláírói számára azonban - mint azt Stauber Péter, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese a HVG-nek elmondta - a dokumentum eredeti, átfogóbb rendelkezései maradnak érvényben.