Tiltott gyümölcsárus
Az orosz kormány korlátozta a külföldiek jogait: nem lehetnek piaci árusok, nem üzemeltethetnek utcai kioszkokat, és kiszorulnak az alkohol- és a gyógyszer-kiskereskedelemből is.
Bár az idegenellenes szélsőségesek nem tüntethetnek legálisan Moszkvában és a többi orosz városban, eszméikre - legalábbis részben - a jelek szerint fogékonyak a moszkvai vezetők. Mihail Fradkov orosz miniszterelnök múlt csütörtök este azért zarándokolt el Vlagyimir Putyin államfő novo-ogarjovói rezidenciájára, hogy a tévékamerák kereszttüzében személyesen közölje az államfővel: aláírta azt a kormányrendeletet, amely szerint 2007. január 15-étől külföldi állampolgárok nem árusíthatnak alkoholt és gyógyszert, április elseje után pedig már piaci, illetve utcai árusként sem dolgozhatnak. Az elnök, aki pár héttel ezelőtt maga kezdte szorgalmazni, hogy az orosz hatóságok védjék meg az "őslakosságot" a külföldi kereskedőktől, képletesen megveregette miniszterelnöke vállát, csak annyit tett hozzá rosszallóan: nem érti, miért csak egy évre szól a kormányrendelet.
Az új regula gyökeresen átalakítja majd az oroszországi piacok életét, mivel a kereskedők és az árusok többsége jelenleg külföldi - elsősorban azeri, üzbég, illetve grúz állampolgárságú -, és sokak szerint félő, hogy az árusokkal és a hajnalok hajnalán kelő kiskereskedőkkel együtt az áru jelentős része is el fog tűnni. A gyümölcsök jó része ugyanis a volt szovjet tagköztársaságokból kerül az orosz fogyasztókhoz, és egyelőre senki sem tudja, kik veszik át az eddig főként külföldiek végezte munkát.
Persze sokan nem a gyümölcsválaszték szűkülése miatt aggódnak, hanem úgy vélik, a külföldi vendégmunkások számának radikális csökkentésével a hatalom az erősödő nacionalisták követeléseit teljesítette, és az sem riasztotta vissza a Fradkov-kormányt a rendelet meghozatalától, hogy több szakértő diszkriminatívnak nevezte a döntést. Egyikük, Szvetlana Gannuskina, a Polgári Együttműködés nevű orosz jogvédő szervezet vezetője újságíróknak nyilatkozva közölte: mivel az orosz alkotmány hasonló jogokat és kötelezettségeket ad az orosz állampolgároknak és az országban élő külföldieknek, a jogszerűen Oroszországban tartózkodó nem orosz állampolgárok munkavállalási jogainak korlátozása az alkotmányba ütközik.
Nem szabad megengedni, hogy túl sok külföldi állampolgár éljen egy tömbben Oroszország területén - jelentette ki egy nappal a kormányrendelet kihirdetése után Vjacseszlav Posztavnyin, a Szövetségi Bevándorlási Hivatal helyettes vezetője. "Számításaink szerint nem jó, ha egy-egy körzetben 17-20 százaléknál többet tesznek ki a nem orosz állampolgárok, különösen, ha azok más nemzeti kultúrát és vallást képviselnek. Ezen arányok túllépése kellemetlen érzéseket kelt az őslakosság körében" - nyilatkozta Posztavnyin a Vremja Novosztyej című moszkvai napilapnak. A minden bizonnyal felsőbb sugallatra megszólalt tisztségviselő rögtön példát is említett: az egyik moszkvai piac környékén meglehetősen magas az azeri polgárok aránya, s ez feszültséghez, az oroszok elvándorlásához vezet. "Ahol sok külföldi él egy tömbben, nem lehet szó asszimilációról és integrációról, az itt élő emberek már a saját törvényeik szerint élnek" - magyarázta a bevándorlási hivatal embere. Moszkvai vélemények szerint egyébként a Posztavnyin által felvetett javaslat hátterében az áll, hogy az orosz vezetők meg akarják akadályozni az oroszországi kínai negyedek létrejöttét (HVG, 2006. augusztus 26.). A Kínával határos szibériai területeken ugyanis évről évre csökken az oroszok száma, miközben a túlnépesedett Kínából százezrek vállalnak munkát Oroszországban.
A kormányrendelet és a bevándorlási hivatal javaslatának hatására ugyan radikálisan csökkenhet az Oroszországban legálisan dolgozó külföldiek száma, ám az idegenektől az orosz kultúrát féltő nacionalisták egyelőre csak részben lehetnek elégedettek. Az utóbbi években egyre sűrűbbé váló nemzetiségi összetűzésekben ugyanis általában nem külföldiekkel, hanem a 143 milliós lakosság mintegy húsz százalékát kitevő, orosz állampolgárságú csecsenekkel, illetve egyéb kaukázusiakkal csaptak össze a nacionalista csoportok. A két hónappal ezelőtt a karéliai Kandapogában kitört zavargásokban például a helyi oroszok csecsen tulajdonban lévő üzleteket romboltak le. Közvélemény-kutatások szerint egyébként az orosz népesség kedvezően fogadja a külföldieket sújtó intézkedéseket. Egy múlt hónapban készült felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka azonosul az "Oroszország az oroszoké" jelszóval.
NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA