A Frankfurt egyik elővárosában található, pompás fekvésű, négy évszázados múltra visszatekintő Kempinski Gravenbruch luxusszálloda folyosóit tíz biztonsági őr ellenőrzi éjjel-nappal, az épületet övező parkban pedig mindig négy rendőr teljesít szolgálatot. A szigorú intézkedések nem valamilyen külföldi nevezetesség védelmét szolgálják: a hotelben a németországi labdarúgó-világbajnokság 26 futballbírója - közülük öt tartalék - és 52 segítőjük került "lakat alá". Megközelíthetetlenségükre olyannyira vigyáznak, hogy a szobájukban nem fogadhatnak telefonhívást, rajtuk kívül pedig a hotelben csak légitársaságok megpihenő alkalmazottai, valamint régi, jól ismert vendégek kaptak szállást.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a vébék történetében páratlannak számító intézkedéssel azt akarja megakadályozni, hogy a torna 64 mérkőzését vezető bírókat bárki is megkörnyékezhesse, és az eredmény befolyásolására bírja rá. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a sípos emberekkel és partjelzőikkel - ahogyan a játékosokkal és az edzőkkel is - nyilatkozatot írattak alá, amelyben vállalják, hogy sem ők, sem pedig közvetlen családtagjaik semmilyen fogadást nem kötnek a mecscsek kimenetelére. A bírók a kiválasztottság jelentette dicsőség mellett 40 ezer dollárt, a négy évvel ezelőtti összeg dupláját kapják részvételükért, a FIFA pedig a fogadóirodákkal együtt figyeli, mutatkozik-e szokatlan aktivitás egyes mérkőzésekkel kapcsolatban.

A kivételes biztonságra törekvést az utóbbi idők bundabotrányai váltották ki. A házigazda Németországban tavaly novemberben két év és öt hónapi börtönbüntetésre ítélték Robert Hoyzer bírót, aki korábban több másodosztályú bajnoki mérkőzést és kupatalálkozót is befolyásolt, mert egy Berlinben működő horvát bűnszövetkezet megvesztegette. Ugyancsak tavaly Brazíliában 11 első osztályú bajnoki mérkőzés végeredményét kellett megsemmisíteni, mert az azokat vezető bíró, Edilson Pereira de Carvalho beismerte, hogy lefizették. Idén tavasszal Belgiumban tört ki bundabotrány (HVG, 2006. március 4.), amely mögött állítólag a világ számos részén aktív ázsiai sportfogadási maffia állt, de nemrég gyanúba keveredett a holland liga néhány meccse is. A leghangosabban mégis az olasz bajnokság finisében kitört botrány szólt, amelynek során lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiderült, hogy a végül 29. bajnoki címét megnyert Juventus vezérigazgatója, Luciano Moggi a csapat számos mérkőzését a bíróküldés befolyásolásával igyekezett számukra kedvezően alakítani (HVG, 2006. május 20.). A skandalumba belebukott a torinói klub vezetése, lemondásra kényszerült az olasz labdarúgó-szövetség (FIGC) elnöke, kihallgatták a válogatott Juventusból érkezett csapatkapitányát, Fabio Cannavarót és kapusát, Gianluigi Buffont, a vébékeretből pedig visszahívták Massimo de Santis játékvezetőt.

A korábbi politikai korrupciós ügyek felderítésében kulcsszerepet játszó Francesco Borrelli vizsgálóbírót reaktiválva a FIGC vizsgálatot indított, ám Moggi a múlt héten bejelentette: nem hajlandó megjelenni és vallomást tenni a testület előtt, mert május 14-ei lemondása óta "már semmilyen szerepet nem játszik az olasz futballban". Borrelli e hét végére ígérte munkája befejezését, elkészülő jelentése tartalmától függően a Juventust akár meg is foszthatják a bajnoki címétől, és - mint tették ezt negyedszázada a hasonló botrányba keveredett AC Milannal és a római Lazióval - visszasorolhatják a második osztályba.