HVG

Miközben az átlag magyar háztartás kiadásainak ötöde megy el rezsire, és az energiaárakkal kapcsolatban csak az a kérdés, milyen meredeken emelkednek, aki csak teheti, a lakhelyét is megpróbálja az energiatakarékosság jegyében alakítani. Akik most kezdik tervezni a családi fészket, az ilyen irányban rohamosan bővülő, gyorsan változó és alig átlátható piacon sok megoldás közül válogathatnak, de akiknek már meglévő épületet kell átalakítaniuk, azoknak is érdemes megfontolniuk néhány átalakítást - még akkor is, ha a családi házak igényeit kiszolgáló alternatív energiás berendezésekre nincs állami támogatás.

A fő kérdés ilyenkor az, mennyivel drágább a korszerű technológia alkalmazása, s hogyan, mennyi idő alatt térül meg a befektetés. A példa kedvéért egy fiktív, kétszintes, összesen 150 négyzetméter alapterületű, a telken önmagában álló családi ház komplex energiaellátó rendszerének költségeit számolgattuk a tervező, Molnár Imre épületenergetikai tanácsadó, a Klimol Kft. ügyvezető igazgatója segítségével.

Építésre szánt telkünk legyen bárhol is az ország területén, dombtetőn avagy völgyben, egy biztos: rendelkezésünkre áll a nap és a szél energiája, valamint a talajhő. A tanácsadó-tervező szerint Magyarországon az éghajlati adottságokat leginkább úgy lehet kihasználni, ha a rendszerünkben a nap- és a szélenergia kiegészíti egymást. Télen a nap szórt fénye ugyanis kevéssé hatékony, a szél viszont élénkebb.

A napkollektor elsősorban a háztartási meleg víz előállításának hőigényét szolgáltatja. Az átlagos napi 150 liter fogyasztás esetén - hozzátéve, hogy ahány házterv, annyiféle megoldás létezhet - harminccsöves kollektort és hozzá 300 literes melegvíz-tartályt ajánl Sághi István, a Kardos Labor munkatársa, amelyből egy készlet minőségtől függően 500-650 ezer forint körül megvásárolható. A beszerelési költség - amely függ többek között a sátortető dőlésszögétől is - további 80 és 200 ezer forint között mozoghat. Ha a napkollektort fűtésre is használnánk, a megtérülés húsz év fölött lenne, vagyis nem járnánk jól.

A fűtésre hatékonyabb a hőszivattyú, s mivel ez a napkollektorral együtt már biztonsággal fedezi a ház teljes hőigényét, szükségtelen a gázt bevezetni vagy kiegészítő kazánt felszerelni. Fodor Zoltán, a békéscsabai Geowatt Kft. ügyvezetője szerint, ha a példaképpen vett családi házhoz két darab, egyenként száz méter mélyre fúrt szondát kívánunk üzembe helyezni, akkor a teljes fűtő-hűtő rendszert (a fúrással, a gerincvezeték kiépítésével, szivattyúkkal, tartályokkal és a szabályozóval együtt) a vállalkozás 3,5 millió forintért adja.

Télen a napkollektor is rásegíthet a fűtésre. Fodor számítása szerint egy ugyanekkora ház gázfűtéséhez szükséges rendszer, a vezetékek, a kazán és a kémény kiépítése 1,3-1,5 millió forint körüli beruházási költséget jelentene, de a mai gázárakat figyelembe véve a megújuló technológia 5-7 év alatt megtérül. A hazai piacon még újdonságnak számít a fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas hőszivattyú, de tekintettel az egyre vadabb nyári kánikulára, a szakértők többsége a "megfordítható" rendszert ajánlja, ugyanis a már beépített egyfunkciós fűtő hőszivattyú átalakításába utólag nem érdemes belefogni. Ez a megfordítható rendszer csak mintegy 50 ezer forinttal kerül többe, s ha úgy kalkulálunk, hogy kiváltunk vele egy legalább ennyibe kerülő, ráadásul az áramot sokkal inkább faló légkondicionáló berendezést, akkor rentabilitása nem kérdéses.

Amire viszont a legkevésbé sem szabad sajnálni a pénzt, az a homlokzat szigetelése. Harminc centi vastagságú falnál az 5 centis szigeteléssel nem érdemes próbálkozni, annak költsége ablakon kidobott pénz, legalább 7, de inkább a 10 centis hőzáró réteg a megfelelő. Azt viszont már a tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy megfelelő számára a hungarocell csomagolóanyaghoz hasonló kinézetű polisztirol szigetelőanyag, vagy vállalja a többletköltséget a lélegző és tűzálló kőzetgyapotért - Bálint Tibornak, a Baumit Kft. területi képviselőjének tájékoztatása szerint a polisztirol (EPS) a vakolat típusától függően négyzetméterenként 2700-3550 forintba kerül, míg a kőzetgyapotnál 5900 és 6500 forint között kell kalkulálni. Porosz Géza épületgépész tervező szerint a 10 centis külső hőszigetelés - figyelembe véve, hogy az épületek hőveszteségének 40-50 százalékáért a nyílászárók felelnek - az épület mintegy 30 százalékos energiamegtakarítását eredményezi. A mostanában a piacot valósággal elárasztó, jó hőszigetelésű ablakok körülbelül 10 százalékkal drágábbak, mint az utóbbi években beépítettek, s ez a többletráfordítás néhány év alatt megtérül.

Akinek nincs pénze hőszivattyúra, a hagyományos kazán mellé levegős talajhőcserélő rendszert telepítve oldhatja meg a szellőzést oly módon, hogy a házban lévő hőből a lehető legkevesebb vesszen kárba. Egy ilyen hővisszanyerős szellőztetőrendszert Kucsera Mihály, a Domtec Kft. ügyvezetője szerint, hatásfoktól függően, már 800 ezer-1,5 millió forintos ráfordítással ki lehet építeni, s ha automata vezérlővel is felszereljük, akkor is csak 200-300 ezer forinttal kerül többe - vagyis ugyancsak néhány éven belül megtérülő befektetés.

A zöld energiát hasznosító családi ház áramellátását Molnár Imre ajánlása szerint napelem és szélturbina együtteséből álló hibrid rendszerrel lehet optimalizálni, ugyanis nyáron és télen, éjszaka és nappal a két forrás éppen jól kiegészíti egymást: amikor nem süt a nap, akkor jellemzően fúj a szél. Hazai gyártmányú hibrid rendszert árul a Nyír-Öko-Watt Kft., amely 2003-ban az első hazai szélerőgépparkot létesítette Nyíregyházán. Orosz Miklós, a cég ügyvezetője szerint a 1,5 kilowatt teljesítményű rendszer képes megtermelni egy átlagos család áramszükségletét, a példánkban szereplő családi házra méretezett "csomagba" egy 15 méteres oszlop, 0,8 kilowattos generátor, két napelem, vezérlőegység és akkumulátor tartozik. Mindezt - telepítéssel együtt - 2,5 millió forintért adja a cég.

E befektetés öt esztendő leforgása alatt megtérülhet, legalábbis úgynevezett szigetüzemben való működtetés esetén, amikor a háztartás nem csatlakozik a közüzemi hálózatra. Ehhez még engedélyt sem kell kérni. A fenntartási költség mindössze 2500 forint évenként, ám ötévente egy-egy felülvizsgálatot kell elvégezni, amelynek ára a bekerülési összeg két százaléka, azaz a példában szereplő esetben 50 ezer forint. Olyan helyen, ahol kiépült a közüzemi hálózat, a háznál szintén fel lehet szerelni a hibrid áramtermelő rendszert, amely ez esetben úgynevezett rásegítő üzemben működik. Így azonban a bekerülési költséget mintegy tíz százalékkal megdrágítja egy nem nélkülözhető átváltó készülék, s a helyi önkormányzat engedélyét is meg kell szerezni, ami további tízezertől 150 ezer forintig terjedő pluszkiadást jelent, a helyi tarifától függően.

Aki rászánja magát arra, hogy legalábbis nagyrészt megújuló energiával működteti majd az épülő családi házát, az Molnár Imre szerint akkor jut el az optimális, egyben a leginkább költségkímélő megoldáshoz, ha már a terveken együtt dolgozik az építész és az energetikus szaktanácsadó. "Egy ötletes építész számos megoldást találhat arra, hogy a házi energiatermelő berendezéseket harmonikusan beillessze az épület egységébe" - állítja Molnár, példaképpen pedig azt az egyre inkább terjedő, az építési költségeket racionálisan csökkentő megoldást említi, amikor a tetőfelületet vagy a homlokzat egy részét már a napelem vagy a -kollektor helyettesíti. "Tapasztalatok alapján ki lehet mondani, hogy a megújuló energiaforrásokra költött pénz egy családi ház esetében 5-10 év alatt megtérül" - állítja a tervező-tanácsadó.

SÁGHY ERNA