Az irodai dolgozók leggyakoribb egészségügyi problémája, az ismétlődő megterhelésből származó váz- és izomrendszeri sérülés szakmai becslések szerint több millió embert érinthet Európában - ám azt, hogy közülük hányan kapnak például ínhüvelygyulladást vagy más, "számítógép-specifikus" kórt, nem gyűjtik külön az uniós statisztikák.

A számítógépes munka sajátos egészségügyi kockázatát az EU tulajdonképpen már 1990-ben elismerte azzal, hogy megalkotta a képernyős munkavégzést szabályozó irányelvet. Ez elsősorban a cég és a dolgozók közötti konzultáció kötelezővé tételével, illetve a munka rendszeres megszakításának elrendelésével igyekezett csökkenteni a monitorfigyelés egészségügyi kockázatát. A legtöbb uniós tagállamban ma is ez az irányelv adja a legrészletesebb útmutatást.

Magyarországon meglepően felvilágosult a szabályozás - bár szakértők szerint a gyakorlat korántsem az. Egy 1999 óta hatályos egészségügyi miniszteri rendelet határozza meg a képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeit. Eszerint a munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló ne üljön napi hat óránál többet a gép előtt, és hogy minden óra után legalább tízpercnyi (össze nem vonható) pihenőt tartson. Ezenkívül a munkáltatónak évi egy szemészeti vizsgálatot kell finanszíroznia, s ha ott az derül ki, hogy a munkavállaló szemüvege vagy kontaktlencséje nem alkalmas a képernyős használatra, akkor megfelelő szemüveget kell vennie a dolgozónak. Monitorpolc vagy állítható asztal nélkül a regula szerint nem létezhet munkaállomás. Laptoppal csak akkor szabad hosszabb időn át dolgozni, ha az különálló billentyűzettel van ellátva, a billentyűzet pedig nem lehet annyira kopott, hogy kifényesedjen, vagy hogy olvashatatlanná váljanak rajta a betűk. A szék ülés- és támlamagasságának könnyen állíthatónak kell lennie, és ha a dolgozó igényli, láb- vagy saroktámaszról kell gondoskodni. A kicsit is szűkösebb irodákban gyakorlatilag kötelező lenne a légkondicionálás, mivel a berendezések által fejlesztett hő nem okozhat diszkomfortérzetet.

Bár a munkahelyek zömében mindez csupán írott malaszt marad, a magyar szabályozás - papíron - példamutatóan szigorú. Most több fejlett ország illetékesei is szigorításon törik a fejüket. Kanadában például kimondottan azért módosítaná Jean-Pierre Blackburn munkaügyi miniszter a szabályokat, mert egyre gyakoribb a számítógép-használat miatti ínhüvelygyulladás, kéztőalagút-szindróma és hátfájás. A módosítások lényegében az uniós irányelvről vesznek példát: kötelezővé tennék, hogy a munkaadók a munkavállalók ergonómiai kockázatait is megvizsgálják.

Az Egyesült Államokban George W. Bush egyik első döntésével eltörölte az Occupational Health and Safety Administration, azaz a munkahelyi egészségügyi és biztonsági hatóság ergonómiai szabályainak kötelező voltát, és önkéntessé fokozta le ezek betartását. A The Hill című politikai lap felmérése szerint a demokrata elnökjelöltek újra napirendre vennék a kérdést, ha nyernének. A munkaadók szerint a szabályok kötelezővé tétele 20-100 milliárd dollárba kerülne évente - mások szerint viszont jelentős megtakarítást is hozhat, ha a jelenleg különböző váz- és izomrendszeri problémákkal táppénzre kerülő évi 1,8 millió amerikai munkavállaló nem betegedne meg.