Egyre nagyobb szakadék tátong cégem értékrendje és a környezetében tevékenykedő némely hazai vállalkozás szemlélete között - összegezte véleményét Varga István, a Shell Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. A HVG körkérdése azt firtatta, milyennek tartják a cégvezetők a magyarországi üzleti környezetet, s mit gondolnak arról, hogy a belpolitikai hidegháború közepette miképpen befolyásolják vállalatuk teljesítményét a konvergenciaprogram intézkedései. A megkérdezettek vezetésével működő cégek többsége eddig növelni tudta forgalmát, s a panaszok jórészt - főként a (bér)költségek növekedése tekintetében - egybecsengenek.

Varga István a leginkább nyugtalanítónak azt tartja, hogy romlik az üzleti morál. "Multinacionális cég lévén mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne fizessük meg pontosan a járulékokat, színlelt szerződéseket kössünk, vagy kenőpénzek révén jussunk megbízásokhoz." Példaképpen az M6-os autópálya egyik üzemanyagtöltő állomásának létesítésére kiírt pályázat visszásságait - állítása szerint egy konkrét cégre szabottságát - említette. A Shell perelt, s nyert is, de ebből - mondja Varga - még nem lesz üzlet. A működési költségek, különösen a bérköltségek drámai növekedését is szorongató gondnak érzik, ezért kényszerűen megváltak tankautóflottájuktól. A forgalombővülés reményében ugyanakkor a magyar Shell július elejétől belépett a hazai földgáz-kereskedelembe.

A növekedés megtorpanását a Microsoft Magyarország Kft. is a bőrén érzi, miután a kormányzati megszorítások nyomán nemcsak az állami megrendelések estek vissza, hanem a kis- és középvállalatok vásárlásai is - mondta Vityi Péter, aki magyarországi cégvezetőből éppen a minap lépett elő az amerikai szoftvercég regionális igazgatójává. Az üzletember szerint az idei évben a forgalom dinamikája 5-10 százalékkal elmaradhat közép-európai testvércégeikétől. Vityi az egész magyar gazdaság versenyképessége szempontjából kulcskérdésnek tartja a műszakiak képzésének javítását, akárcsak Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, aki szerint a tömegképzésre átállt hazai egyetemekről ma kikerülő műszakiak tudása és főleg motivációja messze elmarad az idősebb mérnöknemzedékekétől. Ezért az építőipari tervezőprogramok fejlesztésében jeleskedő szoftvercég alapítója és vezetője műszaki elitegyetem indítását tervezi, reményei szerint a 2009-2010-es tanévtől kezdődően. Ezzel összefüggésben álságosnak tartja a tandíjakat opponáló véleményeket. "A tandíj az oktatási intézmények legjobb értékmérője, s a Graphisoft égisze alatt elképzelt egyetemre, a nyugati ösztöndíjrendszerek mintájára, a tehetséges, de szegény diákok éppen úgy felvételt nyerhetnek, mint a tandíjat megfizetni képes tehetősek." Másfelől Bojár élesen helyteleníti azt a kormányzati kurzust, amely az EU jelentőségét kizárólag az unió pénzügyi támogatásaiban méri. "Ebből a szempontból nem látok különbséget a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt felfogása között - jegyezte meg. - Az nem üzleti siker, ha valaki helyesen kitöltött pályázatokkal brüsszeli pénzeket nyer. Az EU nem fejőstehén, azt kellene tudatosítani, hogy csak az unió egységes piaca kínálhat tartós előnyöket a globális versenyben."

"Magyarország ma még versenyképes, de már nem annyira, mint hat-hét évvel ezelőtt" - fűzte tovább Benedikt Laux, aki mintegy fél éve irányítja a Philips közép-európai régióját és egyúttal a holland multi magyarországi érdekeltségeit. A viszonylag fejlett logisztikai infrastruktúrát előnynek, a bonyolult adórendszert, a magas és gyakran változó adóterheket ellenben hátránynak tartja. A magyar Philips székesfehérvári gyárában - ahol a kapacitásbővítések nyomán az idén várhatóan 1,8 millió LCD és plazmatévé kerül le a gyártószalagokról - időnként komoly gondot okoz, hogy megfelelően képzett szakembereket találjanak a kulcspozíciókba. Nem kevésbé égető gond, hogy a közvetlen termelésben dolgozók körében - főként a főszezonnak számító utolsó negyedévben - elegendő munkást találjanak. "Márpedig ha a munkaerő hiánya miatt a gyár nem tudja előállítani a tervezett mennyiséget - mondta a magyar Philips-vezető -, a tulajdonos elgondolkodik azon, hogy más országba telepítse az üzemet."

A Győrben újabb és újabb gyártóberuházásokkal terjeszkedő Audi Motor Hungaria Kft. ügyvezetésének elnöke, Thomas Faustmann is a munkaerő hiányosságait említette az egyik legfájóbb gondként. A cég jelenleg is vagy félszáz gépész- és fejlesztőmérnököt, illetve szerszámgyártót keres. "Az autóipari technológiák fejlődése különösen gyors, és ezzel a magyarországi képzés nem tart lépést. Szeretnénk, ha a túlzottan elméleti szakemberképzésben teret nyerne a gyakorlatiság és az idegennyelv-oktatás, mivel a német és az angol nyelv ismerete a gépsorok mellett is alapvető kívánalom." Az audis cégvezető a kormánynak címezve, konkrétumok részletezése nélkül, azt is megjegyezte, hogy a minisztériumoknak és a hatóságoknak "szolgáltatásorientáltaknak kellene lenniük, ahol ügyfélként kezelik a befektetőt". Szerinte bizalomerősítő lenne, ha a nagyvállalatokat véleményformálóként bevonnák a törvényhozás és -módosítás folyamatába.

"A betelepült multinacionális nagyvállalatok többsége, nemzetközi kapcsolatrendszere jóvoltából, egyelőre függetleníteni tudja magát a hazai dekonjunktúrától, alkupozícióik a kormányzattal szemben erősek. De hogyan vészelik át a rossz időket a kis- és közepes méretű vállalatok? - kérdezett vissza Takács János, az Electrolux regionális vezetője. - A magyarországi gyártóérdekeltségek beszállítóinak mintegy fele hazai kis- és középvállalat, amelyek tőkeszegénységét, többletterheit, gazdálkodási nehézségeit a napi munkában magam is érzékelem." Takács, aki a több külföldi nagybefektetőt tömörítő Európai Bővítési Tanács (HEBC) elnöke is, a megszorító intézkedéseket szükségesnek tartja ugyan, de hiányolja a fejlesztési célokat világosan megfogalmazó terveket. "A gazdaság szereplői csak akkor készek áldozatok vállalására, ha világosan látják ennek értelmét. Bármilyen nemzeti stratégia csupán akkor vihető sikerre, ha széles körű egyetértésen alapuló együttműködés áll mögötte."

HEIMER GYÖRGY