HVG

Az ex, a fű, meg ha van rá keret, akkor egy kis koksz - állítható össze egy mai magyar 18-30 éves ifjú drogmenüje. A rendőrségi statisztikák, szociológiai kutatások alapján ez azt jelenti, hogy az illegális drogokat több-kevesebb rendszerességgel használó magyarok toplistáján az elmúlt pár évben a favorit kenderszármazékok mellé felzárkózott a sokáig csak diszkódrognak titulált ecstasytabletta (ex) és a borsos ára ellenére (vagy épp ezért) egyre divatosabb kokain (koksz) is. Az utóbbi, jelenleg 13-15 ezer forintos grammonkénti átlagáron beszerezhető fehér por bevált kelléke a tehetősebbek magánmulatságainak, a fél- vagy alvilági szereplők bulijainak vagy a gazdasági elithez tartozó aranyifjak és a rájuk vadászó hölgyek által látogatott VIP-partiknak. De a kokain bekerül az efféle költségeket ritkán vállaló átlagifjak drogrepertoárjába is.

A kutatások szerint ugyanakkor kokszból jóval kevesebb fogy Magyarországon, mint Nyugat-Európában. "E tekintetben a legnagyobb népszerűségre az ecstasy tett szert. A fiatalok közel kétharmada által egyszer már biztosan megkóstolt szer a partikultúrához tartozik. A cannabis 85 százalékkal vezet ugyan, de az egyharmaduk által már használt kokain népszerűsége erősödik - állítja Demetrovics Zsolt addiktológus pszichológus. Ezredfordulós közhely ugyanis, hogy a fiatalok szabadidő-eltöltési, kikapcsolódási (szakszóval: rekreációs) terei közül a táncos-zenés szórakozóhelyek a legjelentősebbek. A 10-es évei végén, 20-as éveiben járó korosztály számára a házibulik és a mozi mellett a diszkók, klubok, partik látogatása a leggyakoribb kikapcsolódási forma. Nem holmi szubkulturális jelenségről, hanem az ifjúsági kultúra részéről, az egyik legintenzívebb területéről van szó. Félmilliósra tehető az a populáció, amelyet a szociális-rekreációs szerhasználat, a társas és szórakozáshoz kötött drogfogyasztás jellemez. A drogfüggőség - az addiktív karrier - jelei azonban ritkán mutatkoznak meg közöttük. A divatszerek elterjedésével párhuzamosan az úgynevezett szegénydrogok térhódítása is megfigyelhető. A lecsúszó, elszegényedő városrészek fiataljai körében népszerű szerves oldószerek (csavarlazítók, lakkok) ugyanakkor nem a rekreációt, hanem a kilátástalanság elfelejtését szolgálják. A szipusok ráadásul a középosztálybeli fiatalokkal ellentétben a felnőtt társadalom segítségében sem reménykedhetnek.