HVG

Lengyel barátnője sugalmazására Colin Halliwell a minap búcsút mondott londoni ingatlancégének, és Varsóba tette át székhelyét: első befektetésként 313 ezer euróért a főváros legnagyobb presztízsű negyedében, a Mokotowban vett egy lerobbant, 1930-as évekbeli, 200 négyzetméteres házat. A londoni ingatlanszakmában járatos Halliwell azt tervezte, hogy teljesen felújítja az építményt, felhúz rá még egy emeletet, és három luxuslakást alakít ki benne, majd eladja.

Az angolok és az írek után az utóbbi időben a spanyolok is egyre inkább kezdik felfedezni Lengyelországot, ám számuk nem magas: tavaly mintegy 1700 külföldi vásárolt ingatlant, elsősorban Varsó legdrágább belső negyedében. Az egyik legnagyobb lengyelországi ingatlancég, a Knight Frank legutóbbi felmérése szerint a kevésbé keresett részeken tavaly 10-20 százalékos, a piciny óvárosban helyenként 30 százalékos áremelkedést is regisztráltak. A metróval könnyen elérhető városrészekben is emelkedtek a lakásárak.

HVG

A lengyel fővárosban átlagosan 1360 eurót adnak egy-egy lakásnégyzetméterért, ami persze messze van akár csak az európai középmezőnynek számító, 4,3 ezer eurós dublini és az 5 ezer eurós madridi átlagáraktól. Persze Varsóban is bőven akad olyan projekt, ami megüti a nyugati árszínvonalat: külföldi - német vagy éppen spanyol - ingatlanberuházók által épített lakóparkokban 1 négyzetmétert 3-4 ezer euróért mérnek. A boom nem korlátozódik a fővárosra: Krakkó és Gdansk esetében az idei első négy hónapban 13-14 százalékkal emelkedtek az árak, míg az ország balti államokkal határos részein 20 százalékkal.

Varsóban félszáz lakópark tervein dolgoznak az építészek, és a tavalyi 10 ezer után az idén 16 ezer lakás építése van folyamatban. A legnagyobb igény az egy-két szobás, 50-60 négyzetméteres ingatlanok iránt mutatkozik, a városközpontban 900-1100 eurós, a külső kerületekben 650-750 eurós négyzetméterenkénti áron, de a luxusszínvonalú lakásokért akár 4000-6000 eurót is elkérnek. A lakásvásárlásra, -építésre felvett hitelek 65 százaléka svájcifrank-alapú, ami a zlotykamatoknál 3-4 százalékkal alacsonyabban ketyeg.

Csehországban a csatlakozás előtti években hajtotta föl az ingatlanárakat a külföldiek megjelenése, a honiak várakozása. A spekuláció azonban nem jött be: az árak a tagság első évében még mérséklődtek is, a növekedés csak tavaly indult be. A kevés kivétel közé tartozott Prága óvárosa, ahol helyenként 9 ezer euróig szöktek föl a lakásnégyzetméter-árak.

"Ahogy erősödik a gazdaság, úgy drágulnak most az ingatlanok" - nyilatkozta nemrégiben a Mladá Fronta Dnes című országos napilapnak Milada Kadlecová, a brnói regionális információs hivatal munkatársa. "Az új lakások iránti jelenlegi érdeklődés hátterében az áll, hogy 2008-tól nő a lakásépítés áfája" - árnyalja a képet David Marek, a Patria Finance pénzügyi csoport elemzője, utalva arra, hogy 5-ről 19 százalékra emelik az új lakásokra érvényes kulcsot. A szakértők szerint így a lakásépítési csúcs jövőre várható Csehországban.

Az utóbbi másfél évben a lakások ára - a Hospodárské Noviny gazdasági és politikai napilap legutóbbi felmérése szerint - a leginkább az észak-morvaországi Ostravában, a telkeké Prágában emelkedett, a növekedés mindkét esetben 15 százalékos. Ostravában ez kétségtelenül összefüggésben van a dél-koreai Hyundai cég által a város szomszédságában épített új autógyárral, amely az utóbbi évek legnagyobb külföldi beruházása Csehországban. Ráadásul több más cég is komoly beruházást jelentett be a város környékén, így a lakásárak az egész régióban megugrottak. "Egy lakásnégyzetméterért 1300 eurónak megfelelő koronát is elkérnek, ami két éve még elképzelhetetlen volt" - állítja Leona Drozdová helyi ingatlankereskedő.

Prágában leginkább a város körüli mintegy 40 kilométeres körzetben van érdeklődés új telkek és lakások iránt. Egy 800-1000 négyzetméteres telek 70-90 ezer euróba kerül, amiért Prágában egy jó állapotban lévő lakótelepi lakást lehet csak kapni. Nagyon keresettek Rícany, Cernosice, Stará Boleslav, Velké Popovice kisvárosok, illetve a Stodulky, Ruzyne elővárosok.

Szlovákiában a 2002-es választások után, az uniós csatlakozás előtt ugyancsak hatalmas ingatlanfelvásárlási hullám kezdődött, ami persze egy ideig fölvitte az építési telkek és a lakások árait, ám azok kisvártatva csökkenni, illetve stagnálni kezdtek. A jelenség által leginkább érintett Pozsony külterületein az építkezési telkek átlagára a 2002-es év végi négyzetméterenkénti 100 eurónak megfelelő koronáról 2003 nyarára már 70 euróra zuhant. Az uniós csatlakozás óta szinte az egész országban folyamatos az áremelkedés, mértékét tavaly 15 százalékra becsülték.

Pozsonyban kevés a beépíthető telek, újakat főként a környékbeli falvakban parcelláznak - jellemző, hogy a fővárosiak kiáramlása már a szomszédos osztrák Kitseet sem kíméli. A főváros domboldali villanegyedeiben a telkek négyzetméterára 260-440 euró között mozog, a peremkerületekben 100-130 euróval lehet számolni. Néhány kilométerrel a városhatártól viszont már 50 eurónak megfelelő koronáért is lehet egy teleknégyzetmétert kapni. Kelet felé haladva az árak csökkennek, 50 eurós négyzetméterár felett kínált telkekkel jobbára csak Nagyszombat, Nyitra és Kassa körzetében lehet találkozni, Eperjesen viszont akár 10 eurós négyzetméteráron is lehet telket kapni.

A lakáspiac is megérezte a 2003 elejei áresést: akkor néhány hónap leforgása alatt közel 20 százalékkal csökkentek az árak, azóta a panellakások ára tovább esik, az új téglaépítésűeké viszont emelkedik. Nagyszombatban a PSA autógyár érkezésének bejelentése a háromszobás panellakások árát 20 ezer euróról 30 ezerre emelte. A fizetőképes kereslet korlátozott, ezért az új lakások 750-850 eurós négyzetméterenkénti ára már most is megnehezíti az eladásukat.

KOKES JÁNOS / PRÁGA,

TÁLAS ANDREA,

TUBA LAJOS / POZSONY