Földügyi intézkedésekkel foglalta keretbe négyéves tevékenységét a szocialista agrárkormányzat. Székének elfoglalásakor Németh Imre - 2005 áprilisában menesztett - agrárminiszter a földpiacon addig kedvezményezett családi gazdálkodók pozícióit a haszonbérlőknek, azaz főként nagyüzemeknek, illetve azok tulajdonosainak adta át, utóda, Gráf József pedig a ciklus végén nekilátott néhány tízezer hektár állami föld értékesítésének. Az egyéni gazdák a földhasználatban a négy év alatt fokozatosan visszaszorultak: a 2005-ben általuk művelt 4,14 millió hektár 200 ezer hektárral volt kevesebb, mint 2002-ben, míg a gazdálkodó szervezetek használatában lévő 3,85 millió hektár 170 ezer hektárral gyarapodott a 2002-eshez képest. Az agrárköltségvetés a 2002-es 201 milliárd forintról 2006-ra 400 milliárdra duzzadt, de ebből 239 milliárd forint már brüsszeli kasszából érkezik a gazdálkodókhoz. E pénzforráshoz, illetve a nagyrészt az időjárás által meghatározott terméseredményekhez köthető a mezőgazdasági vállalkozások nyeresége, amely a 2003. évi 9 milliárd forintos veszteséggel szemben 2005-re 60 milliárd forintra nőtt. Az EU-pénzek zöme a földalapú támogatás és a gabona intervenciós felvásárlása révén érkezik, ami látszik a két fő agrárágazat teljesítményében is. Az uniós tagság előtt, 2003-ban az összességében 4,6 százalékkal csökkenő teljesítményű mezőgazdaságon belül az állattenyésztés még növekedni tudott 3 százalékkal, 2004-ben viszont már a 22,6 százalékos agrárgazdasági növekedés ellenére 6,9 százalékkal kevesebbet produkáltak az állattartók, és az állatállomány fokozatosan fogyott a négy év alatt. Az uniós csatlakozás előtt a tej- és húspiaci válság, utána pedig a földalapú támogatásoknak, valamint az intervenciós készletre felvásárolt gabona árának késedelmes kifizetése miatt vonultak traktoraikkal az utakra, illetve a fővárosba a gazdák. A termelők EU-tagság előtti félelmei beigazolódtak, mivel az első teljes uniós évben az élősertés-import 75 százalékkal, a tejtermék-behozatal pedig 38 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljes agrárbehozatal 16,9 százalékkal nőtt, meghaladva az export 13,6 százalékos bővülését, ami összességében 1,2 milliárd eurós, az előző évit még 100 millió euróval felülmúló külkereskedelmi többletet jelentett.