Az utóbbi években valamelyest csökkent a szegénység és az egyenlőtlenség. A Tárki márciusban publikált háztartáspanel-vizsgálata szerint a jövedelemkülönbségek 2003-as vizsgálatakor mért nyolcszoros helyett 2005-ben a legmagasabb jövedelmi tized átlagjövedelme körülbelül a 7,5-szerese volt a legalacsonyabbénak csakúgy, mint a kilencvenes évek második felében. A Tárki becslése szerint a szegények száma - az átlagjövedelem felét tekintve küszöbnek - ma 900 ezer és egymillió között van. Ez 110 ezerrel kevesebb, mint 2003-ban, de 60-70 ezerrel több, mint 2000-ben volt. Az átlagosnál jobban fenyegeti a szegénység az egyedülálló szülőket, s továbbra is nagyon magas a szegénység kockázata azokban a háztartásokban, ahol roma a családfő. A Magyarországon lévő több mint hatszáz cigánytelepen élő család integrációja is megkezdődött tavaly februárban. Első körben, pályázat útján, kilenc település - Dencsháza, Galambok, Hencida, Kerecsend, Kisvaszar, Szentgál, Táska, Tiszabő, Uszka - önkormányzata nyert összesen 680 millió forintot a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramjára. A putrisorokon tengődő százezer romából ez alig több mint négyezret érintett. A vidéki gyökerű, nagyvárosi hajléktalan családok integrációjára is új kísérleti program indult. Ma még a Heves megyei Tarnabod az egyetlen "befogadó falu", ahol egy év alatt 27 millió forintból 12 család kapott esélyt - házat hozzá tartozó kerttel - az újrakezdésre. Tavaly január óta tervezhetőbbé vált az utcai hajléktalanellátás, miután pályázati források helyett normatív támogatást kap 82 szociálismunkás-szolgálat.