Olyan törvény lép hatályba november elsején, amely forradalmasítaná a közigazgatási eljárás menetét. Az Európai Unió elvárásainak megfelelő tervek szerint egyre több hatósági eljárást lehetne ugyanis elektronikus úton is lebonyolítani. Egyszerre persze semmi sem megy, ezért a sok száz hatósági ügyfajtából még az EU kiválasztotta a húsz legkeresettebbet, amihez Magyarország hozzátett még hetet. Közöttük a kormány sorrendet állított fel, s meghatározta, milyen lépésekben tervezi bevezetni az elektronizált ügyintézést.

A rangsor aszerint alakult, mennyire kész egy-egy eljárás a bevezetésre. Az első csoportba így azok kerültek, amelyek már működnek, s a feladat csak a kormányzati portálba illesztésük. Nem sok ilyen van, végül a felsőoktatási jelentkezéseket és a statisztikai hivatali adatközléseket találta olyannak a kormány, amelyek már kellő fokon elektronizáltak. A következő csoportba tartoznak az adóügyek és az okmányirodákhoz kapcsolódó egyes hatósági eljárások, majd például a munkavállaláshoz kötődő ügyek.

Az elektronikus ügyintézésnek különböző szolgáltatási szintjei lesznek. Az első szint az általános információk nyújtása az eljárás menetéről és a szükséges dokumentumokról. Az ennél eggyel fejlettebb szolgáltatás a 27 eljárás mindegyikében az év végéig megvalósul: a dokumentumokat le lehet majd tölteni az internetről, elektronikusan kitölteni, majd hagyományos formában, papíron benyújtani. A harmadik szint, amikor már elektronikusan lehetne beküldeni a dokumentumokat, ám a közigazgatási döntéshez személyes megjelenés lenne szükséges, s az illetéket is hagyományosan kellene befizetni. A legmagasabb szint esetén már megjelenni nem kellene, s az illetéket is elektronikus úton lehetne intézni.

Mindehhez mindenkinek hitelt érdemlően kell magát igazolnia, azaz garantálni, hogy csak ő ülhet a mögött a számítógép mögött, amelyen az ügyintézés folyik. Ez alapvetően az úgynevezett elektronikus aláírással történik, amit az arra jogosult szervezeteknél kell beszerezni. Az elektronikus ügyintézést választó cégeknek ez mindenképpen kötelező, míg magánszemélyeknek úgynevezett ügyfélkaput kell igénybe venniük. Ennek használatához regisztráció szükséges, amit csak személyesen lehet elintézni az okmányirodákban. "Adataink szerint több mint tízezren már regisztráltatták magukat, pedig igazán jelentős hírverésbe csak november elseje után kezdünk" - mondta a HVG-nek Dedinszky Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központjának vezetőhelyettese.

A tervek szerint az év végéig a a felsőoktatási felvételiknél, az adóbevallásoknál és a cégbejegyzéseknél valósulna meg teljes elektronikus ügyintézés, míg az útlevéligénylés, az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és a munkavállalói-munkáltatói ügyintézés a "dokumentumletöltési" szintet érné csak el. Az általános tájékoztatás szintjén egyetlen hatósági eljárás működik majd, az építési engedély iránti kérelem. "Ez egyelőre túl bonyolult, túl sok hatóság játszik benne szerepet" - indokolta ennek az eljárásnak a háttérbe szorulását Dedinszky.

A működés a jelek szerint akadozva indul. Szeptembertől például lehetőség lenne ugyan elektronikus úton is végezni egyes cégbírósági eljárásokat, de Szira Éva, a Pest Megyei Cégbíróság vezetője szerint "a gépek megvannak, az új monitorok kifejezetten jót tesznek munkatársaink szemének, ám az elektronikus ügyintézés csak elvi síkon indult el nálunk". A gond az, hogy sem az ügyvédek, sem a bíróság munkatársai nincsenek kellően felkészítve e lehetőség kihasználására, pedig épp ők élhetnének vele a leginkább. Dedinszky tudomása szerint már közel húsz ügyvédi iroda szerezte meg a megfelelő jogosultságot a cégbírósági ügyintézés elektronikus használatára, Szira állítja ugyanakkor, hogy az ügyfelek ilyen módon még egyszer sem fordultak hozzájuk.