A brit számvevőszék, a National Audit Office több mint egy évtized alatt közel ötven ppp-konstrukcióról készített jelentést. Az ezek nyomán született mintegy kétszáz ajánlásból a magyar Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete nemrégiben ppp-sorvezetőt állított össze - az alábbiakban ennek legfontosabb intelmeit ismertetjük.

- Elengedhetetlen az adott projekt minden reális alternatíváját megvizsgálni, nem csupán az előkészítés, hanem a tárgyalás időszakában is. Ha a ppp-nél jobb megoldás kínálkozik, a tárgyalást meg kell szakítani, ugyanakkor készen kell állni az újrakezdésre. A ppp-konstrukciót az állam túlságosan gyakran tekinti egyedüli megoldásnak, mivel annak keretében csak később kell fizetnie.

- Ha a pályázat nem vonz kellő számú jelentkezőt, át kell dolgozni és újra ki kell írni. Versenyeztetés nélkül nem szabad ppp-projektet megvalósítani, mivel így erősen csorbulna az "értéket a pénzért" elv.

- Nemcsak a pályázónak, hanem a pályázat kiírójának is olyan háttérrel kell rendelkeznie, amellyel az adott projekt biztonságosan megvalósítható. A partnerek kiválasztása előtt meg kell győződni azok pénzügyi és technikai teljesítőképességéről, korábbi állami projektekben nyújtott teljesítményéről. Ha volt már baj a pályázóval, különös óvatossággal kell eljárni. A minisztériumoknak meg kell osztaniuk egymással a pályázókról birtokolt információikat.

- El kell kerülni, hogy a legnagyobb projektek finanszírozásigénye egy időben jelenjen meg a tőkepiacon, mivel ezáltal árfelhajtó hatás keletkezne.

- Az ügylet ráfordításainak meghatározásakor minden költséget - az előkészítéssel és a finanszírozással kapcsolatosakat is - és minden követelményt figyelembe kell venni. A tárgyalás ne hagyjon nyitva kérdéseket, ez ugyanis a költségek alulbecsléséhez vezet.

- A magánbefektetőnek vállalnia kell a kockázatot, hogy befektetését - részben vagy akár egészben is - elveszítheti. A kockázatokat úgy kell megosztani, hogy egy esetleges válság következményeit az viselje, aki annak előidézéséért felelős. Előre el kell készíteni a válságtervet, hogy rosszul menő projekt esetében időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket.

- A kiválasztott pályázó a szerződés aláírásáig sokszor emelni próbálja az árat. Ezt megakadályozandó, a tárgyalást rövid idő alatt, előre meghatározott menetrend szerint célszerű lefolytatni.

- A feleknek érdekazonosságot kell teremteniük a hatékonyság növelésére. A teljesítményt és a költségeket rendszeresen mérni kell. A határidőket pontosan be kell tartani, a csúszásokat büntetni kell.

- A szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy ha a szállító szolgáltatása nem felel meg a kikötött mennyiségi-minőségi követelményeknek, a kifizetés mennyivel csökkenthető.

- A szerződésekben pontosan meg kell határozni a kilépés lehetőségét arra az esetre, ha a szállító nem képes a megígért szolgáltatást tovább biztosítani, illetve a kiíró nem kívánja azt igénybe venni.

- Egy magánvállalat menedzsmentje általában jobban fel tudja mérni az adott üzlet kockázatait, és többnyire hatékonyabb a teljesítményadatok ellenőrzésében és nyilvántartásában is, mint az állami szektor. Ezért a közszférában is át kell venni a magánvállalatoknál alkalmazott információs rendszereket, és folyamatosan képezni kell a közreműködőket.

- A tanácsadók díjazásának költségei egyelőre igen magasak, de várhatóan csökkenni fognak. Az ügyletekről adatbázist kell létrehozni, hogy a későbbi projektek esetén bármely tárca hozzáférhessen a korábbi adatokhoz, tapasztalatokhoz, tanácsokhoz.

- A szolgáltatás potenciális használóit a lehető leghamarabb be kell vonni a tesztelésbe, mert ezáltal gyorsabban ki lehet javítani a hibákat, és a későbbi hatékonyság is nő a tanulási időszak lerövidülésével.

- Fontos a projektekre ható változások nyomon követése és elemzése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kormányzat fejlesztési politikájában bekövetkezett változásokra.

- A refinanszírozással elérhető nyereséget meg kell osztani a magán- és a közszektor között, mégpedig 50-50 százalékos arányban. A szerződéseknek tartalmazniuk kell azt a jogot, hogy a kiíró információkhoz juthasson a megbízott finanszírozási együttműködéséről (sokszor előfordult ugyanis, hogy az olcsóbb finanszírozásra való átállásra anélkül került sor, hogy arról a kiírónak tudomása lett volna).

- A számvevőszéknek jogot kell adni nemcsak a fővállalkozók ellenőrzésére, hanem ezek alvállalkozóiéra is.