Összébb húzza magát az orosz vállalkozó, Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó Malév Légiközlekedési Zrt. A tavaly áprilisi privatizáció idején még az utaslétszám évi 10 százalékos bővítését, flottafejlesztést és a 3 ezer fős dolgozói létszám gyarapítását ígérő tulajdonos a világ légi iparát sújtó kerozindrágulás, illetve a gazdasági lassulás nyomán lanyhuló utazási kedv miatt ezekkel éppen ellentétes lépéseket jelentett be gyors egymásutánban. Ezek szerint 26 darabos flottáját egynegyedével zsugorítja: a két, tengerentúlra közlekedő, széles törzsű Boeing-767-esét végleg, a 18 darab kisebb Boeing-737-esekből ötöt átmenetileg kivon a forgalomból. A kapacitásokhoz igazítja az alkalmazotti létszámot, a vállalatcsoport egészét tekintve összesen négyszáz fős leépítésbe kezd, továbbá az eddig munkaerő-kölcsönző cégtől igénybe vett légikísérőkből is százzal kevesebbet alkalmaz.

A szakszervezetek lapzártánkkor még nem tudták pontosan, kiket érint az elbocsátás, de a HVG értesülése szerint a pilóták érdekképviselete már a Nemzeti Közlekedési Hatóságot ostromolja várható túlterhelésük miatt. Októberben megszűnik a közvetlen járat Budapestről New Yorkba, Torontóba, de bangkoki járatát sem indítja újra a téli turistaszezonban a Malév. Így aki közvetlenül akar majd Budapestről New Yorkba repülni, az ősztől már csak amerikai légitársaságot választhat, a Deltát vagy az American Airlinest. A széles törzsű gépekről flottába állításuktól fogva vita folyt, a pártolók szerint a hosszú távú utaktól több nyereség várható, az ellenzők viszont azzal érveltek, hogy rizikós mindössze két géppel járatot közlekedtetni, a biztonsághoz négy-öt kellene, továbbá a 229, illetve 185 férőhelyes Boeing-767-es túl kicsi a nyereségtermeléshez. A Pjotr Leonov vezette Malévnál most végleg eldőlt a kérdés, a számítások szerint 105 százalékos töltöttségre volna szükség a nyereséghez, így a cég - bár szó volt róla - nem vágott bele újabb nagygépek bérlésébe.

A kemény költséglefaragó lépéseket bejelentő légitársaság hangsúlyozta, hogy a tengerentúliakon kívül valamennyi egyéb célállomását megtartja. Ez nyilván csak úgy lehetséges, ha egyes célpontok járatsűrűségét ritkítja, de hogy melyeket, az a téli menetrendből derül majd ki. Közleménye szerint regionális légitársaságként akar boldogulni a Malév, a gyorsan növekvő kelet-európai piacokra koncentrálva. Ennek érdekében megduplázza a kisgépekből álló flottáját, ősztől négy Bombardier gyártmányú, légcsavaros gázturbinás (turboprop), használt Q400-ast bérel, és a jelenlegi tervek szerint 2013-ig 12-re bővítheti az állományt. Közben a meglévő sugárhajtású kisgépeit, az öt Fokkert és az egyetlen, ugyancsak Bombardier gyártmányú CRJ-t lecseréli. A 76 üléses Q400-as mellett szól, hogy üzemanyag-fogyasztása a meglévő gépeknél 30 százalékkal kisebb, ugyanakkor óránként 667 kilométeres sebességével egyharmaddal lassúbb a Fokkereknél, illetve a CRJ-knél. "Néhány perccel lesz csak hosszabb a menetidő" - becsülte a HVG-nek Nemes Anikó kereskedelmi vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy az új szerzeményeket másfél órásnál hosszabb útra nem vetik be. A regionális tervek aligha új keletűek, legalábbis a Malév januártól átalakította alvó leányvállalatát, a Malév Cabin Crew Kft.-t MA Regional Magyar Regionális Légiközlekedési Kft.-vé, s a mérlegbeszámolóban már az szerepel, hogy 2008 végétől a Malév regionális járatait ez a cég üzemelteti bérelt, légcsavaros repülőkkel.

A leépítés jövőre mintegy 2 milliárd forint megtakarítást hozhat, az idén viszont jelentős költséggel jár, amire Leonov a dolgozóknak kiküldött - a vezér saját fényképével kísért - kör-e-mailje szerint "a szükséges pénzeszközök rendelkezésre állnak". És nyilván a Bombardier-nek is ezt igazolta, amellyel összesen 226 millió dollár értékű szerződést kötött a Q400-asok bérlésére. Holott a Malév viharos gyorsasággal távozott könyvvizsgálója, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemrég éppen azt kifogásolta a 2007-ben 16 milliárd forint üzemi veszteséget produkált cégnél, hogy nem látja az idei üzleti terv végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat. Igaz, a PwC nem ezért utasította vissza az amúgy auditált mérleghez a véleményadást, hanem mert több mint 5 milliárd forintnyi számla esetében merültek fel kételyei. A Charter Corporation Llc-nek kifizetett 812 millió forintról nem kapott teljesítésigazolást, így nem tudott meggyőződni a kifizetés jogosságáról, de nem kapott magyarázatot arra sem, mitől ugrott csaknem 4 milliárd forintra az eladott, de fel nem használt jegyek illetékeket és üzemanyagpótdíjat tartalmazó, "egyéb kötelezettségek" nevű számlája. Mindez eltörpül a Malév finanszírozási igénye, de még inkább - a finanszírozóként szóba jöhető - Borisz Abramovics üzletember orosz légibirodalmának nehézségei mellett (lásd Földhöz ragadt adósságok című írásunkat).

A klíma nem kedvez a Malévnak, hiszen a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) legutóbbi jelentésében megkérdezett nagyobb légitársaságok gazdasági vezetőinek 70 százaléka további profitromlást vár a légi iparban a következő egy évben. Úgy tartják, a költségcsökkentés leggyorsabb módja a dolgozók elbocsátása, amit az amerikai cégek már el is kezdtek - az Egyesült Államokban a polgári légi közlekedésben dolgozó mintegy 85 ezer ember közül eddig már 19 ezernek a munkaadója jelezte leépítési szándékát. A Malévhoz hasonló megoldást alkalmaz a vezető európai fapados, a Ryanair, amely nemrég jelentette be, hogy novembertől szünetelteti budapesti járatait. Visszaesést jelez a Ferihegyi repülőtér forgalma is. A reptér-üzemeltető Budapest Airport Zrt. az utolsó "békeévben", 2005-ben 24,1 százalékos növekedést nyugtázhatott, a bővülési ütem azóta 4 százalékra lanyhult, az idén július végéig regisztrált 4,827 millió utas pedig már 53 ezerrel kevesebb az előző év első héthavi forgalmánál. Az üzemanyagár-válság kezdete óta világszerte húsz légifuvarozó jelentett csődöt, és Willie Walsh, a British Airways vezérigazgatója szerint a sor folytatódik, a gyengébb cégek nem élik túl az őszt. Douglas McNeil, a Blue Oar befektetési cég elemzője ötvenre teszi a csődesélyes európai légitársaságok számát, közöttük nevén nevezve a Malévot is.

VITÉZ F. IBOLYA