Nem könnyű eligazodni a BKV gazdálkodási adataiban: olykor egészen meghökkentő számokkal áll elő a tulajdonos főváros vezetése vagy a múlt év végén 1005 fővel 11 853 fősre apadt cég maga. Az igazgatóság számára készített, ám kiszivárgott BKV-adatokból néhány hete az derült ki, hogy a társaság az idén 8,9 milliárd forint üzemi veszteségre számít. Időközben átszámolhatták az eredményt, mert Demszky Gábor főpolgármester és két helyettese levelében - amit a múlt hétfői félnapos sztrájk előtti pénteken, a jelek szerint igencsak kapkodva írtak Veres János pénzügyminiszternek - már 10,75 milliárd forint üzemi veszteség szerepel. Ez "a paraméterkönyv módosítása nélkül" és valamiféle "stabilizációs program figyelembevételével" várható.

Hogyan jön ki a nem egészen 11 milliárd forintra ugrott üzemi veszteségből a levélben említett 18,5 milliárdos többlettámogatási igény? Egyrészt úgy, hogy az üzemi eredményt tovább rontja a pénzügyi mérleg. A BKV tartozásai az idén a tavalyi 75,7 milliárdról 81,7 milliárd forintra nőnek, ennek adósságterhét 8 milliárd forintra taksálta a BKV megbízott vezérigazgatója. A prognosztizált pénzügyi veszteség vélhetően azért rúg csak 4,2 milliárd forintra, mert a megmaradt kamatszámlát friss hitelből fedeznék. Így az idei év végét közel 15 milliárd forintos mínusszal zárhatja a BKV.

A városvezetők ezután a következő bűvészmutatvánnyal állnak elő levelükben: egyrészt feltételezik, hogy ezt a veszteséget kompenzálja az állam. Majd - különösebb részletezés nélkül - közlik, hogy a következő öt évben évente átlag 25 milliárd forintos beruházással lehetne a BKV eszközállománya további romlásának gátat vetni és a már elhatározott fejlesztéseket vagy azok önrészét finanszírozni. A Városháza ehhez évente 10 milliárd forintos - évek óta változatlan nagyságú - tőkepótló támogatást ad. A veszteség eltüntetése esetén a BKV saját amortizációs forrásaival együtt "a társaság 22,4 milliárd forint beruházást tudna végrehajtani az adósságállomány növekedése nélkül" - írják, noha épp az általuk bemutatott táblázatban szerepel, hogy az adósságállomány 6 milliárd forinttal nő az idén. Földi észjárással azt lehetne feltételezni, hogy a főváros a 22,4 milliárd és a fejlesztési igényként megadott 25 milliárd különbözetével még megfejeli pénzigényét - de nem, újabb, eddig ismeretlen számok jelennek meg. A levél újabb fordulata szerint ugyanis "ahhoz hogy elérje a társaság a 26 milliárd forint pótló beruházási szintet, további 3,5 milliárd forint állami beruházási támogatás szükséges". Vagyis a 15 milliárdos veszteségfinanszírozással együtt éppen 18,5 milliárd.

Aligha meglepő, hogy e meglehetősen elnagyoltan levezetett többletigényt a kormányzattól szokatlan gyorsasággal, már a múlt szerdán elegánsan visszaverte a pénzügyminiszter helyett válaszoló Kiss Péter kancelláriaminiszter. E szerint a kormány egy fillérrel sem kíván többet adni annál, mint amennyi az idei költségvetésben szerepel. Az úgynevezett normatív (valójában politikailag kialkudott) állami támogatás 2006 óta a 10 milliárdos fővárosi támogatáshoz hasonlóan változatlan mértékű, valamivel több mint 32 milliárd forint. Az ezen felül juttatott állami árkiegészítés pedig elvileg a cég teljesítményétől függ - a ténylegesen eladott tanuló-nyugdíjas bérletek árát a teljes árra egészíti ki az állam -, részben pedig egy előre meghatározott összeg, amit a 65 éven felüliek ingyenes utazásának ellentételezésére szán. Ez az állami árkiegészítés az idén "mintegy" 21 milliárd forint lehet - írta Kiss.

A városvezetők mégis örömmel fogadták a kormányzati pofont, mondván, a levélből támogatási szándékot olvastak ki. Értelmezésük szerint ugyanis a kormány "ígéretet tesz az idén 16,5 milliárd forintra tervezett állami árkiegészítés jelentős, több mint 4,5 milliárd forintos emelésére". Holott a kormány 21 milliárd forintos árkiegészítését 20 százalékos áfa terheli, vagyis a BKV csak nettó 16,8 milliárd forint körüli összeget lát a kormányzat által nagyobbnak feltüntetett jegyártámogatásból. Ez mindössze 300 millió forinttal haladná meg a fővárosi kimutatásban szereplő összeget, ami aligha a töblettámogatási szándék jele, sokkal inkább annak pontos mértéke.

SZABÓ GÁBOR