Teleházba irányított a Zala megyei adóhatóság egy szoftverfejlesztő céget, amely nem óhajtja megvásárolni külföldi konkurense termékeit ahhoz, hogy eleget tegyen kötelező elektronikus adóbevallásának. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében már közel 1 millió adózónak kell az adatait interneten továbbítania, e kötelezettségnek azonban egyelőre csupán a Microsoft Windows operációs rendszeren futó ABEV űrlapkitöltő programon lehet eleget tenni. Bár az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) dolgoznak egy általános, úgynevezett platformfüggetlen JAVA-alapú kitöltőprogram fejlesztésén is - derül ki az intézmény HVG-nek adott válaszából -, a jelek szerint elkéstek vele.

"Adatszolgáltatási kötelezettségünknek tőlünk független okok miatt nem tudunk eleget tenni" - jelezte Barcza Károly, a BlackPanther Linux-alapú operációs rendszert működtető zalaegerszegi V. Group Team Bt. vezetője, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az elektronikus adóbevalló rendszerrel a magyar piacon tovább erősödött az amúgy is monopolhelyzetben lévő Microsoft, és hogy az adóhatóság nem kíván élni a szabad szoftveres, vagyis licencdíj nélküli rendszerekben rejlő lehetőséggel. Érvelésétől - mely szerint adóbevallását a saját rendszerén nem tudja elkészíteni, új megvételére pedig nem kötelezheti a törvény - az adóhatóság nem hatódott meg. Tudatta ügyfelével, hogy nincs rákényszerítve új szoftver vásárlására, hiszen e-adóbevallásának elkészítésére ingyenes lehetősége van a teleházakban és az e-Magyarország pontokon. Az indoklás magva az volt, hogy az "adóhatóságnak sem tárgyi, sem anyagi, sem időbeli feltétele nincs meg a keretprogram és a nyomtatványok valamennyi operációs rendszerre történő átkonvertálására".

Ha harc, hát legyen harc, vették fel a kesztyűt a feketepárducosok. "A napokban az Alkotmánybírósághoz és az adatvédelmi biztoshoz fordultunk, a későbbiek során pedig készek vagyunk perelni a magyar államot is, a jogalkotók által a cégnek okozott károkért" - nyilatkozta a HVG-nek Radovics Csilla, az úgynevezett kismamaperekben az államot több mint 30 milliárd forint kifizetésére kényszerítő ügyvéd. A szoftverfejlesztők az Alkotmánybíróságtól az adózás rendjéről szóló törvény utólagos normakontrollját kérik, mert álláspontjuk szerint a jelenlegi, csak egyféle operációs rendszeren teljesíthető e-adóbevallás sérti az alaptörvény passzusát, amely szerint "a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, és támogatja a gazdasági verseny szabadságát". Továbbá, bár "mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog", a teleházakban elkészített adóbevallás e szempontból aggályos, mivel az adatok a számítógépek winchesterén tárolódhatnak, és illetéktelenek számára is hozzáférhetővé válhatnak. Ez utóbbi okból fordultak az adatvédelmi biztoshoz is.

A versenysemlegesség, illetve az esélyegyenlőség elvének sérülése ebben az esetben azért nem a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó kérdés - érvel Radovics -, mert az állam mint jogalkotó egyenlőtlen piaci feltételeket teremtett. Ami pedig a kártérítési igényt illeti, ez azért merülhet fel, mert a több tízezres felhasználói körrel rendelkező BlackPanther sorra veszíti el hazai ügyfeleit. Partnerei az e-adóbevallás miatt a Windows megvásárlására kényszerülnek, egy-egy cégen belül pedig kétféle informatikai rendszert ésszerűtlen fenntartani, ezért többen is felbontották a velük kötött megállapodást.

A látszólag az e-adóbevallásról szóló vita mögött ott húzódik a zárt és szabad forráskódú szoftverek fejlesztőinek több éve tartó csatája, amelynek legfőbb fóruma a kontinensen az Európai Bizottság (HVG, 2006. július 22.). Az előbbiek - például a Microsoft-szoftverek - kódját csak a fejlesztők ismerik, míg a nyílt forráskódúak mindenki számára áttekinthető, fejleszthető, többnyire olcsóbb, olykor ingyenes rendszerek. A szabadszoftver-fejlesztők és -felhasználók egyre inkább sérelmezik, hogy miközben a világban mind több helyen állnak át költségtakarékossági megfontolásból linuxos rendszerekre, e gyakorlattal szemben a magyar kormányok a Microsoft elkötelezettjeinek mutatkoznak. Márpedig az informatikai piac legnagyobb megrendelője az állam, és pályázatait azok nyerhetik el, akik a köz- és az államigazgatásban már működő, többségében Microsoft-technológiára alapozott szoftverekre építenek. A közigazgatás és az állami fenntartású közintézmények központosított közbeszerzései szerint tavaly 2,2 milliárd forintot, az oktatásban 1,3 milliárdot fordítottak Microsoft-licencek beszerzésére. Arra a kérdésre, összesen mennyi licencdíjat fizet a magyar állam a Microsoft-rendszer használatáért, az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) a HVG-nek nem tudott válaszolni.

A linuxosok aggodalmát látszik igazolni, hogy piaci információk szerint a Microsoft megtette a maga javaslatát a minisztériumok, országos hatáskörű intézmények és területi szerveik központosított szoftverrel történő ellátására, mintegy 102 ezer személyi számítógépre (PC), valamint a munkaállomások és a szerverek licencelésére, évi 8,3 milliárd forintos értékben. A Microsoft elterjedtségére jellemző, hogy a javaslat a nem Microsoft-technológiák kiváltása kapcsán mintegy 1,2 milliárd forint megtakarítással számol. Lapzártakor még nem tudni, az EKK él-e az ajánlattal. "Érthetetlen, miért fizet ki évente több milliárd forintot az állam a zárt licencekért, amikor ma már több jól működő szabad szoftveres rendszer létezik" - fakadt ki a HVG-nek Balsai Péter, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke és a Szabad Szoftver Intézet egyik alapítója.

"Az informatika fejlődésének gátjává vált, hogy nem terjedhetnek gyorsabb ütemben a nyílt forráskódú szoftverek" - véli Mécs Imre szocialista országgyűlési képviselő, aki 2002 és 2006 között, még SZDSZ-es színekben, az Országgyűlés informatikai bizottságának tagjaként az alternatív szolgáltatók egyik támogatója volt. Ő már évekkel ezelőtt elhibázottnak, verseny- és piacellenesnek tartotta azt a megállapodást, amelyet az akkori informatikai tárca kötött a Microsofttal (korábban Campus, manapság Tisztaszoftver-program néven), azért, hogy az oktatók és diákok által használt Windows és Office jogilag tisztának bizonyulhasson. Mécs szerint a több milliárd forintos, közbeszerzés és pályáztatás nélkül kötött megállapodás azért is pazarló, mert a Microsoftnak óriási üzleti propagandát jelent, hogy a diákok az ő rendszerükön nőnek fel.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy szoftver életciklusában a beszerzési költség csak mintegy 20-30 százalékra rúg, a többi a hozzá kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke - reagált a linuxosok olcsó megoldásokat szorgalmazó kritikájára az EKK kormánybiztosa, Simon Géza. Szerinte a szabad szoftverek kifejlesztése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy azokat a közigazgatásban használatba lehessen venni, mert sem az üzemeltetésük, sem a felhasználók oktatása nincs megoldva. Működtetésükhöz kevés a jó szakember, akiknek a munkaerő-piaci ára ezért lényegesen nagyobb - tette hozzá. Mindezt persze a szabad szoftveresek tagadják, mondván, a jelentősebb hazai rendszerintegrátorok mindegyike, továbbá egyre több kisvállalkozás is alkalmaz linuxos szakembereket. "Csak beható költségelemzés alapján dönthető el, hogy milyen rendszert szabad egy-egy feladat megoldására választani, aminek metodikája még csak formálódik" - nyilatkozta Simon, amit azzal az ígérettel fejelt meg, hogy különösen az új, nagy rendszerek kialakításánál mérlegelik a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását. E nekibuzdulás előzményei azonban nem sok jót ígérnek. A kormány 2006 januárjától az államigazgatás szoftvergazdálkodásának ésszerűsítésére Szoftverkompetencia-központot létesített, amely azonban ma már szünetelteti működését, mivel a kormánybiztos szerint nem ért el átütő eredményeket, elsősorban a közigazgatás dolgozóinak felkészültségbeli hiányosságai miatt. A másik oldal szakértői szerint viszont nem kapott megfelelő támogatást, publicitást és eszközt az érdemi működéshez.

TÖRÖK TÜNDE