HVG: A román parlament nemsokára tárgyalja az egykori kommunista tisztségviselők közéletből való kiseprésének törvényét. Jobboldalt már kajánul megjegyezték: Ion Iliescuból egyszerű nyugdíjas lesz.

I. I.: Elévült gondolat. 1990-ben, a választási törvény megalkotásakor kirekesztettük a parlamentből a kommunista rendszer megtorló hatalmának képviselőit. De azt mondani most, 2005-ben, hogy mindenkit zárjunk ki a politikából, aki a kommunista érában valamilyen felelős tisztséget viselt, botorság, ráadásul antidemokratikus, dogmatikus szellemű. Ugyanolyan, mint a bolsevik káderpolitika, amely nálunk 1955-ig kirekesztette a vagyonos réteget és a betiltott jobboldali pártok tagjait.

HVG: A Szociáldemokrata Párt, a PSD tavaly novemberben többséget szerzett a választásokon, ám mivel elnökjelöltje, Adrian Nastase veszített Traian Basescuval szemben, a kormányalakítás lehetősége kicsúszott a kezéből. A PSD áprilisi kongresszusán önt tolták vakvágányra politikustársai. Hogy történhetett ez meg önnel, a híresen ravasz taktikussal?

I. I.: A kongresszust előkészítő vezetőségi gyűlésen elmondtam: kötelességünk rámutatni a felelősökre. Az elnökválasztás első fordulójában Nastase még vezetett, ám arrogáns szónoklatai miatt - mármint hogy nincs szüksége a Nagy-Románia Pártra a győzelemhez - a második fordulóban a nagy-romániások már Traian Basescura szavaztak. A PSD-ről alkotott pozitív képet néhány felkapaszkodott karrierista vezető viselkedése, illetve a korrupciós vádak sokak szemében lerombolták. Én nyíltan felvetettem a párton belüli karrieristák kigolyózásának szükségességét. Hát ezért nem kellettem.

HVG: Konkrétan kik azok a "felkapaszkodott karrieristák", akik megfúrták az ön beszavazását a párt vezérkarába? Csak nem az ön által a kongresszus után leárulózott Nastaséra gondol, esetleg Mircea Geoana pártelnökre, akit akkoriban a "kis hülye" jelzővel illetett?

I. I.: E jelzők az akkori feszült légkör számlájára írandók. Valóban vannak fenntartásaim Geoana elnökkel és Nastase ügyvezető alelnökkel szemben, de minden pozitív kezdeményezésüket támogatom. És valóban léteznek érdekcsoportok a párton belül, de elzárkózom a megnevezésüktől. Elégedjen meg annyival, hogy olyan emberek fogtak össze ellenem, akiknek különben nincsenek közös politikai céljaik. Gazdasági érdekszövetségek, amelyek erősebbek a politikánál, amelyek gond nélkül képesek például arra, hogy saját céljaik szerint irányítsák a gazdasági törvénykezést. Így történhetett, hogy az egymással is ellentétben álló Geoana és Nastase összefogott ellenem, így sikerülhetett Geoanát gusztustalan aknamunkával pártelnöknek megszavaztatni a kongresszuson.

HVG: Furcsa, hogy most így szapulja őket, hiszen amikor idén júniusban erőszakra való felbujtás ügyében citálták a bíróságra a bukaresti demokratikus megmozdulásokat és magát a fővárost is szétverő bányászjárás megszervezése miatt, ők nyilatkozatban keltek az ön védelmére.

I. I.: Nemzeti szégyen volna, ha letartóztatnának. Az elmúlt 15 évből 11-ben én voltam az államfő. Elévülhetetlen szerepem volt az 1989-es forradalomban. Egyébként a nyáron tanúként hívtak csak be, vádlott nem is lehetek: csak a szenátorok voksainak kétharmadával, hazaárulásért állíthatnak törvényszék elé.

HVG: Miért melegítette fel most hirtelen a kapcsolatát egykori miniszterelnökével, a 12 éve a jobboldali Demokrata Pártba átigazoló, tavaly onnan is távozó Petre Romannal? Csak nem az egykori tandem újbóli összeállásában reménykedik?

I. I.: A PSD a baloldal legfontosabb pártja, ám vannak olyan emberek, akik nem akarnak ide belépni, vagy csak azért maradnak a pártban, mert nincs reális alternatíva. Egy olyan civil pólust, társadalmi tömörülést akarok kialakítani - hangsúlyozom, nem pártot -, amelyben a kirekedt baloldali érzelműek megtalálják helyüket. Geoana és társai úgy képzelik, nélkülük nincs baloldal Romániában. Én bebizonyítom az ellenkezőjét. És ebben akár Petre Roman is segíthet.

HVG: Utóda az államfői székben Traian Basescu, aki még az idén előrehozott választásokkal szeretné megerősíteni pozícióit. Ha valóban lesznek választások, reménykedik a baloldali győzelemben?

I. I.: A belpolitikai helyzet feszült, s ezért kizárólag Basescu felelős, aki egyszerűen képtelen a dialógusra. Szókimondó, nyers modorú, csakis konfliktusos helyzetekben érzi elemében magát. Most előrehozott választásokat akar. Minek? Primitív gondolkodásából eredően teljes dominanciára vágyik. Figyelembe véve a belpolitikai tüneteket, az alkotmány semmibevételét, a közhivatalnokok lecserélése körüli cirkuszt, kiderül, hogy már a jelenlegi kormány is teljesen antidemokratikus eszközökkel irányít. Higgye el, ezek semmit sem tanultak az elmúlt 15 évből. Bár a mostani szörnyű áradások teljesen felkészületlenül érték a kormányt, és megtörték az önbizalmát, mégis, ha az év vége felé összehoznák a választásokat, vélhetően ismét inkább a jobboldal nyerne.

HVG: Ön, aki ráadásul eredetileg vízügyi szakember, miért nem ösztökélte a PSD vezette kormányokat, költsenek többet mederszabályozásra, gátépítésre?

I. I.: 1989 után az államnak nem volt pénze ezekre az infrastrukturális beruházásokra, hiszen az ipar összeomlott, a mezőgazdaság romjaiban hevert. Az ipari termelés ma még mindig csak fele az 1989-esnek, ráadásul a magánosítás megcsapolta az állam rendelkezésére álló forrásokat, csökkentette a bevételeit. Az erdők reprivatizációja felborította a vízgazdálkodási rendszert. Szerintem meg kellene erősíteni az állam szerepét az erdőgazdálkodásban.

HVG: Míg a PSD inkább rejtegette a szekus dossziéit, a jobboldal most sorra nyitogatja az ezeket őrző raktárakat. Félnek? Ön, aki többször tagadta, hogy bárminemű titkosszolgálati kapcsolatai lettek volna, látta már a saját dossziéját?

I. I.: Mi annak idején létrehoztuk a Securitate-dossziékat vizsgáló bizottságot, és a PSD-kormányzás utolsó éveiben egyre nyitottabb törvényes keretet teremtettünk ahhoz, hogy mindenki láthassa a róla készült jelentéseket. Engem nem érdekel a szekus dossziém, ismerem jól a saját életemet. 1971 után, amikor kiestem Ceausescu kegyeiből, minden lépésemet figyelték. Bizonyára százával íródtak beszámolók arról, merre jártam, kivel találkoztam. Ugyanakkor élvezetes olvasmány lenne, hisz biztosan találkoznék általam nagyra becsült barátok neveivel is. Néhányan, akik meglátták iratcsomójukat, szabályos sokkot kaptak. Óvatosan kell bánni ezzel az üggyel, mert ha kinyitják Pandóra szelencéjét, pánik lesz.

HVG: Államfőként tudott-e arról, hogy a Szatmári házaspár, Tibor és Ildikó Budapesten Romániának kémkedik? Vagy csak most, a lapokban olvasott az esetről?

I. I.: Ezt nem kommentálom.

HVG: Pártja, a PSD annak idején minden eszközzel akadályozta az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Miért?

I. I.: Az autonómia alkotmányos jog, de nem alkalmazható etnikai alapon. Az etnikai autonómia szeparatizmust, szegregációt jelent. A kormány köteles megteremteni a feltételeket a magyar nyelv használatára és oktatására. De fordítsuk meg a problémát: a többségi magyarlakta Hargita és Kovászna megyében a románok kisebbségben élnek, és sajnos ebben a régióban az a tendencia, hogy a közigazgatásban csakis a magyar nyelvet használják. Gátolják a románokat abban, hogy saját hazájukban anyanyelvükön beszéljenek. De ha együtt integrálódunk az Európai Unióba, ezek a veszélyek elsimulnak. Vannak erdélyi gyökereim: mostohaanyám máramarosi, élt a horthysta uralom alatt, apai nagyanyám Nagyszeben környékéről való. Bukarestben székely bejárónőnk volt, akit családtagként kezeltünk. Számomra a magyar ügy rendkívüli fontossággal bírt, de Antall Józseffel és Jeszenszky Gézával nemigen találtuk meg a közös hangot.

HVG: És melyik magyar kormányfővel hangolódtak leginkább egymásra?

I. I.: Horn Gyulával, akivel aztán Temesváron végül is aláírtuk a román-magyar alapszerződést.

HVG: Nacionalista románok gyakran hangoztatják, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ a magyarság céljainak elérése érdekében zsaroló politikát folytat mindenkori koalíciós partnereivel szemben. Ön tapasztalt ilyet?

I. I.: Az RMDSZ egy jól megszervezett szövetség, képzett vezetőkkel, és a mindennapi politikában rém pragmatikusak és gyakorlatiasak. Persze céljaik elérésének útjait gyakran zsarolásnak is nevezhetjük, hiszen többször előfordult, hogy csak akkor voksoltak igennel, ha előzőleg megegyeztek a PSD-vel kívánságaikról.

IRHÁZI JÁNOS / BUKAREST

Ion Iliescu

A vasutas fiaként született Iliescu politikai karrierjét 18 évesen, a Romániai Diákszövetségek Egyesületének alapításával kezdte, szakmai pályafutását pedig - a moszkvai egyetemi éveket követően - 25 esztendősen, a bukaresti Energetikai Tervek és Tanulmányok Intézete vízmérnökeként. A diktátor Ceausescu 1967-ben ifjúsági miniszterré, 1971-ben a Temes Megyei Tanács alelnökévé, 1974-ben pedig Iasi megye első párttitkárává nevezte ki. Miután ellenezte a kínai mintára szervezett "kulturális forradalmat", kipenderítették a párt központi bizottságából, majd a Műszaki Könyvkiadó igazgatói székébe száműzték. A később KGB-s kapcsolatokkal vádolt Iliescu 1989. december 22-én a Ceausescu bukását követően hatalmat átvevő Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának elnökeként olvasta föl a moszkvai támogatással megalakított ideiglenes kormány közleményét, átvéve az ország irányítását. 1990-ben két, 1996-ban és 2000-ben pedig négy-négy évre választották államfőnek.