Másfél évtizeddel a Szovjetunióból való kilépés után Észtország a múlt szerdán megegyezett Oroszországgal a két ország határának pontos vonaláról (a határ gyakorlatilag egybeesik a Szovjetunión belüli volt köztársasági határokkal, csak két helyen hajtottak végre jelentéktelen módosítást). A Moszkvában aláírt megállapodásnak komoly politikai jelentősége van, hiszen az EU-tag Észtországnak mindenképpen szüksége volt az EU és Oroszország közti határ pontos kijelölésére, míg Moszkva abban volt érdekelt, hogy legalább az egyik volt balti szovjet tagköztársasággal rendezze határkérdéseit. Míg Tallinn hivatalosan is közölte, nincsenek területi követelései Oroszországgal szemben, a vele szomszédos Lettország csak úgy hajlandó aláírni az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok rendezését célzó megállapodást, ha Moszkva elfogadja azt a lett nyilatkozatot, amely emlékeztet, hogy a jelenleg Oroszországhoz tartozó Arbene-térséget az első világháború utáni békeszerződés Lettországnak juttatta. A Kreml nem hajlandó ezt elfogadni, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn közölte: fityiszt kapnak a lettek, nem területet. Az orosz parlament - az ellenzéki képviselők tiltakozását figyelmen kívül hagyva - a múlt hét végén ratifikálta az orosz-kínai határ utolsó vitatott szakaszának meghatározásáról szóló egyezményt. Az Amur és az Argun folyókon lévő, összesen 375 négyzetkilométer területű szigeteket a két ország fele-fele arányban osztotta meg, így Oroszország 200 négyzetkilométert átadott Kínának.