A rágalmazásért nem feltétlenül a börtön a legmegfelelőbb büntetés - hangzott el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Legfelsőbb Bíróság (LB) által közösen rendezett szakmai tanácskozáson, ahol felmerült az is, el kellene törölni, de legalábbis át kellene dolgozni a rágalmazás törvényi tényállását. Lomnici Zoltán, az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke inkább "elrettentő" összegű kártérítésekben, Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke viszont a közérdekű bírság intézményében látná a kellő visszatartó erőt a jogsértésektől. Halmai Gábor alkotmányjogász ezzel kapcsolatban közölte, a Nyilvánosság Klub még tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, miután álláspontja szerint a sajtószabadság korlátozását jelenti, hogy börtönbüntetéssel fenyegetik a rágalmazást. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke ugyanakkor úgy gondolja, miután a testi épséget és a tulajdont is védi büntetőjog, hasonló módon kell óvni az emberi méltóságot és a becsületet is. A tanácskozáson az is kiderült: 1993 és 2002 között egyetlen rágalmazási ügy zárult letöltendő szabadságvesztés büntetéssel, az ügyek többsége próbára bocsátással ért véget.