Sikeres a Digitális Középiskola - állapította meg egyik napilapunk 2005 novemberében, nem sejtve, hogy a levelező távoktatási képzés első évfolyamát idén már csak a beiratkozottak töredéke fejezi be sikerrel. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kezdeményezésére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, felnőtt romák és elítéltek számára 2003-ban indítottak programot. A részt vevő 264 hallgató közül első nekifutásra csak 28-nak sikerült idén az érettségije, további 26 tanuló pedig javítóvizsgát tehet.

Pedig az ötlet ígéretes, még akkor is, ha - szemben a projekt fő támogatója, vagyis a minisztérium korábbi állításaival - nem tekinthető a világon egyedülállónak. A program kiötlői, vagyis a tárca és az Innocenter Innovációs Központ Kht. abból indultak ki, hogy az érettségivel nem rendelkező, rendszerint családos, elszigetelt kisfalvakban élő roma népesség képzését hagyományos esti iskola kötött keretei között - azaz egy távolabbi város gimnáziumában hétköznap délutántól estig tartott órákon - képezni ésszerűtlen vállalkozás - meséli az Innocenter Kht. oktatási igazgatója. Ésszerűbb távoktatással próbálkozni.

A Digitális Középiskolának (DK) nevezett projekt anyaintézménye az országos középiskolai rangsorban a felsőoktatási felvételi eredmények és tanulmányi versenyek alapján is előkelő helyen álló miskolci Földes Ferenc Gimnázium lett. (A középiskolában Arany Jánosról elnevezett offline tehetséggondozó program is működik a hátrányos helyzetű diákok számára.) Az intézmény tanárai dolgozták ki a kerettantervet és a tananyagot, háromhetente pedig személyes konzultációt tartanak a diákoknak. Akiknek otthoni számítógépük jobbára nincs, így példákat megoldani, tanulni és internetezni sem tudnak, abba a tizenegy kisvárosi középiskolába járnak be, amelyeket kistérségi oktatási központoknak neveztek ki, s amelyekbe az Innocenter Kht. összesen 250 számítógépet helyezett el a program indulásakor. Ezenfelül a konzorcium tagjaként a Miskolci Egyetem az egyes hallgatók lakóhelyén, úgynevezett települési pontokon is telepített gépeket.

A négy éve indult első évfolyam diákjai közül 213-an a roma tagozaton, 51-en a büntetés-végrehajtásin kezdték meg a tanulmányokat. Hogy csak töredékük fejezte be, az a távoktatással foglalkozó szakemberek számára nem túlságosan meglepő. "A levelező tagozatos középfokú képzések országos statisztikája alapján ez a lemorzsolódási arány átlagosnak tekinthető" - állítja Péterné Czakó Edit, a programot az informatikai tárca megbízásából kidolgozó Innocenter Innovációs Központ Kht. oktatási igazgatója. Hasonló lemorzsolódási arány az e-learningben, vagyis az internetes távtanulásban sem szokatlan, a szakemberek azonban hozzáteszik: kitartóbbak a diákok, ha több konzultációs lehetőséget (face-to-face modult) biztosítanak nekik, ha erősen motiváltak, illetve ha viszonylag rövid a képzés ideje. A fenti mutatószámok ellenére egyébként az ősszel kezdődő tanév első évfolyamába, vagyis 9. osztályába ezúttal is 255 új diák iratkozott be.

Az esetleges kudarc benne van a pakliban. A közoktatásból akár évtizedekkel korábban kihullott elesetteknek szóló program diákjainak gyakran még a családjában sincs érettségizett személy. Követendő példa és motiváció nélkül azonban példátlan eltökéltség kell a négyéves iskola abszolválásához. Ám még a kistérségi oktatási központokba való utazást is nehezen engedhetik meg maguknak a nehéz anyagi helyzetben lévő diákok. Lapunk értesülése szerint volt olyan kistérségi központ, amelynek gépeihez a diákok nappali munkaidejük után már csak sorban állás árán fértek hozzá. "Ezért lett volna ésszerűbb, ha a szétosztott több száz számítógépet maguknál a diákoknál helyezik el" - vélekedik Bohn Katalin, a Tomor községi roma tanulókat segítő Romsom Alapítvány vezetője.

Sajnos az is előfordul, hogy a diákok év közben a társaikéval gyakorlatilag megegyező példasorok megoldását egymásról átmásolják - mondta el az alapítványvezető. Ennek azután megvan a böjtje: a vizsgákon előjönnek a hiányosságok. Az Innocenter munkatársa elismerte, hogy előfordultak egyezések a feladatoknál, de ezek kiküszöbölésén már dolgoznak. "Igyekszünk meggyőzni diákjainkat, saját jól felfogott érdekükben dolgozzanak önállóan" - teszi hozzá.

A DK tanulóinak fent sorolt nehézségeire félig már születtek megoldások, igaz, azok nem feltétlenül a projekt gazdáitól származnak. Naponta akár több órát is ülhetnek most már a feladatok fölött azok a tomori tanulók, akik otthoni komputert tudtak vásárolni a romák digitális felzárkóztatását célzó Login Kezdeményezés 20 ezer forintos konfigurációiból, s a faluban szétszórt wifihálózathoz is hozzáférnek. A wifit amúgy már Selyeb községben is bevezették, ott "mindössze" csak az e-learninggel érettségizők hiányoznak.

A közoktatási törvény egyik, jövőre hatályba lépő módosítása nyomán egyébként már esti gimnáziumi képzésnek minősülhetne a DK, vagyis a nappali képzésben részt vevők után járó normatíva 50 százalékát kaphatná meg az intézmény az eddigi 20 százalék helyett. Ehhez azonban új kerettanterv volna szükséges, ami még nem készült el.

A DK-program kiszélesítése megyékre és különféle szakmai képzésekre már évek óta napirenden van. Az elképzelések szerint hamarosan Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indul képzés kereskedelmi ügyintéző és hegesztő szakmában, továbbá az élelmiszer- és vegyiárueladó-képzés terén. A DK-projektet a tervek szerint az Új Magyarország fejlesztési terv forrásaival támogatja majd a kormány.