A Vállalati Szoftver Szövetség (BSA) számára 2006 májusában készített IDC-felmérés szerint Magyarországon 2005-ben a személyi számítógépekre telepített üzleti szoftverek 42 százaléka volt illegális, ami 106 millió dollár (22,2 milliárd forint) kárt okozott a szoftveriparnak. Ez az arány megegyezik a 2003-as szinttel. Az illegalitás aránya nemzetközileg és Nyugat-Európában 35 százalék.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a szoftverfelhasználat tekintetében is kifehéredjen a gazdaság? Első lépésben tisztázni kell, hogy ki mikor követ el törvénysértést. A legjellemzőbb jogsértés az úgynevezett eseti szoftvermásolás, ez jellemzően magáncélra történik. Bár az ilyen esetekben az elkövetési érték alacsony, elterjedtsége miatt eleve demoralizálja a felhasználói magatartást. A folyamatban lévő bűnügyi esetek jelentős része ezt a kategóriát meríti ki.

A vállalati szektor szempontjából fontosabb a jogsértésnek egy másik formája, az "alul-licenceltség". Ez esetben a vállalat megvásárolta ugyan az adott szoftvereket, de nem a megállapodott feltételek mellett használja azt, például illegális másolatokat készít a munkatársak részére. Ebbe a kategóriába sorolhatók a szoftverek bérlése vagy lízingelése kapcsán elkövetett visszaélések is.

Gyakran előfordul az úgynevezett verzió- vagy nyelvi kalózkodás, amikor a megvásárolt változattól eltérő szoftvert telepítenek a cég számítógépeire.

Szintén tipikus - gyakran tájékozatlanságból eredő - mulasztás a központi számítógépet (szervert) használó számítógépes környezetekben a kliensoldali szoftverjogok hiánya.

Az egyik legfőbb problémát a pontos dokumentáció hiánya szokta jelenteni. Szinte kivételesnek mondhatók azok az esetek, amikor egy magyarországi vállalatnak a birtokában van a legalitás bizonyításához szükséges összes licenc vagy szerződésmásolat, illetve a birtokba kerülést igazoló okirat.

További kockázatforrást jelentenek a nem megfelelően szabályozott internethasználatból fakadó visszaélések. Az illegálisan letölthető szoftverek száma és elérhetősége exponenciálisan megnőtt az elmúlt néhány év alatt, és a legújabb fájlmegosztási technológiák a vállalati számítógépeket a cégvezetés tudta és beleegyezése nélkül is részévé tehetik ennek a gyakorlatnak.

A legnagyobb kockázatnak azok a vállalatok vagy magánszemélyek vannak kitéve, akik nem informálódnak megfelelően a szoftverek beszerzése előtt, esetleg bedőlnek a gyanúsan kedvező ajánlatoknak. Az efféle kecsegtető lehetőségek lehetnek internetes kalózkodási kísérletek, melyek során az alacsony áron értékesített szoftverek iránt érdeklődőt olyan weboldalakra irányítják, amelyeknek megjelenése professzionális, bizalomgerjesztő, ezáltal nem kelt gyanút. A vásárláshoz a felhasználónak elkérik a hitelkártyaadatait, de a legális szoftverek helyett sokszor csak kalózmásolatokat kapnak, esetleg még azt sem. Ilyenkor nagy a valószínűsége, hogy a hiszékeny vásárló még hitelkártyacsalás áldozata is lett. Cégek esetében ekkor már nemcsak jogi kockázatról van szó, hanem jelentős anyagi veszteség is érheti a vállalatot.

Az említett kockázatok elkerülhetőek megfelelő szoftvergazdálkodási környezet kialakításával. A magyar kis- és középvállalatok gyakran hivatkoznak arra, hogy ennek költsége és bonyolultsága miatt ezt nem tudják kialakítani. Íme a megoldás öt pontban, ami független a cég méreteitől, és még csak nem is kerül sokba.

1. A személyes felelősség tisztázása

Ennek hiányában az adott cég vagy vállalkozás első számú vezetőjét terheli a felelősség. Ezért célszerű kijelölni egy felelős személyt, aki nyilvántartja a vállalat birtokában álló szoftvereszközöket. Erre a szerepre a vállalkozás könyveléséért vagy eszközgazdálkodásáért felelős személy lehet alkalmas, mivel erre a területre neki van a legnagyobb rálátása.

2. Szoftveretikai kódex

Ez a vállalat formális állásfoglalása az alkalmazottakkal és a külvilággal szemben. Ebben a dokumentumban meg kell határozni a cég dolgozóitól elvárt szoftver- és internethasználat feltételeit, illetve azok megsértése esetén kilátásba helyezni a megfelelő ellenlépéseket. Számos cégnél az alkalmazottakkal aláíratnak egy nyilatkozatot, amelyben elismerik, hogy az etikai kódex rendelkezéseit ismerik és betartják. Sok esetben ez már az adott munkaerő leszerződtetésekor megtörténik, így a személyes felelősség kérdését tisztázni lehet.

3. Szoftver-nyilvántartási lista

Elkészítése elengedhetetlen a cég szoftverállományának átvilágításához, benne rögzítik a rendelkezésre álló jogtiszta szoftverlicenceket, a megfelelő dokumentumokkal és számlákkal alátámasztva.

4. A jogtisztaság igazolása dokumentumokkal

Ehhez a vállalatnak szüksége van magára a szoftverre, a vásárláskor kapott adathordozóval, dokumentációval és minden egyéb eredeti kiegészítővel együtt. Emellett szükséges a nyomtatott vagy elektronikus formában meglévő licencszerződés. Ez elektronikus formátumban megtalálható az adathordozón, vagy telepítés után a számítógépen.

5. A vásárlást igazoló számla

Ennek megléte a számítógéppel beszerzett operációs rendszer esetében a legkritikusabb. Amenynyiben a számítógép számláján nem szerepel az operációs rendszer, akkor annak jogtisztaságát a cég nem tudja bizonyítani.

A fenti lépések betartásával elkerülhetők az alulinformáltságból vagy gondatlanságból fakadó kellemetlen helyzetek, s az ezzel járó jogi és gazdasági következmények. Nem árt tehát a megfelelő informálódás, hogy különféle kényelmetlenségektől, sőt kemény pénzbüntetésektől óvjuk meg magunkat.

A.D.