Az egészségbiztosítási alap gyógyításra-megelőzésre fordított forintjai közül tavaly minden ötödik került magánvállalkozókhoz. Vagyis 630 milliárd forintból 137 milliárd. Az összeg több mint felét a "kicsik", vagyis a többnyire egyszemélyes vállalkozásként üzemelő háziorvosok, fogorvosok, otthoni szakápolást nyújtók kapták. Egyebek mellett ez derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közelmúltban nyilvánosságra hozott, az egészségügyi szakellátás privatizációjának ellenőrzéséről szóló jelentéséből. A vizsgálódás tárgyát képező nagyobbakról azonban nem sikerült az ÁSZ-nak világos képet adnia. Így csupán sejthető, hogy a képalkotó diagnosztika és a művesekezelések mögött nagyobb tőkeerejű, összesen 6,2 milliárd forint bevételre szert tevő cégek állnak, a járóbeteg-szakellátásban és a kórházakban tevékenykedő vállalkozások 34,1 milliárd forintos tételéről azonban nem szolgált részletekkel a jelentés.

Tanulságos viszont az a történelmi visszatekintés, amelyből kiderül, hogy a rendszerváltás óta valamennyi kormány megfogalmazta a magántőke bevonásának szükségességét az egészségügybe, ám a mikéntjéről máig nem született átfogó szabályozás, a magánosítás folyamata spontán módon haladt előre. Az egészségügyi fejlesztést szolgáló, 2003 végén elhatározott hitelprogram 25 milliárd forintjából egyetlenegyet sem vettek fel a munkavállalói tulajdonszerzésre, a technológiai korszerűsítésre szánt 15 milliárdból pedig 2,6 milliárdnak akadt gazdája. Az ÁSZ ebből egyebek mellett azt a következtetést vonta le, hogy "a munkavállalói tulajdonszerzés nem valósult meg", és hogy "az OEP-finanszírozás fedezetet nyújt nemcsak a működtetésre, hanem a fejlesztésre is". Azt viszont elfelejtették hozzátenni, hogy mindez abban az esetben igaz, ha a vállalkozók az önkormányzati intézményeknél olcsóbban tudnak beszerezni, és takarékosabban bánnak a kiadásokkal.

Ellentmondásba bonyolódtak a jelentés készítői akkor is, amikor a teljesítmények "felpörgetésével" vádolták a laboratóriumi szolgáltatókat. A mellékletekhez csatolt bevételi és teljesítményadatokból - néhány aránypár felállításával - viszont az derült ki, hogy miközben a vizsgált magánszolgáltató teljesítménye 2002-2005 között 280 százalékkal nőtt, addig ugyanezen időszak alatt az OEP-től kapott fizetsége 24 százalékkal emelkedett.

Teljesen érthetetlen, hogy a számvevők miért kifogásolják a hitelből megvalósult beruházást, s miért helytelenítik, hogy az egészségügyben tevékenykedő vállalkozó a kölcsön fedezetének az OEP-bevételét jelöli meg. Legalábbis ezért marasztalták el a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht.-t, amelynek a működtetését az országban elsőként adta magánkézbe a tulajdonos városi önkormányzat. Az ÁSZ-jelentés ezen fenntartásaival teljesen egybecsengő ügyészségi feljelentés is született tavaly, a kórház volt pénzügyi osztályvezetője gyanított "nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést" a költségvetési intézmények számára szokatlan, az üzleti életben azonban mindennaposnak tekintett hitelfelvételi megoldás mögött. A kórház ellen folytatott nyomozást éppen a múlt héten zárta le a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, leszögezve, hogy nem történt bűncselekmény.