Muskovszky Gábor budapesti ügyvéd K&H-ügyben tett rendőrségi tanúvallomásából (lásd Ráutalás című írásunkat a 100. oldalon) derült ki, hogy Kulcsár Attila egy kicsi, hulladékszállításra szakosodott céget, az Ecolnet Környezetgazdálkodási Kft.-t is törvénytelen átutalásokra próbálta felhasználni. Történt ugyanis, hogy az egykori sztárbróker - aki most 20 milliárd forintos sikkasztás vádjával bíróság előtt áll - 2001 nyarán több tízmillió forintot utalt át a cég számláján keresztül, amelyet az Ecolnet Kft. a K&H Bank Rt. Vigadó téri fiókjában nyitott. Kulcsár a K&H belső használatú, technikai számlájáról indította a jogcím nélküli transzfereket, amelyek szemet szúrtak a néhány héttel korábban alakult, pénzforgalmat még nem bonyolító vállalkozás vezetőjének, Szöllőssy Imrének. A felháborodott cégvezető - mint a HVG-nek elmondta - a bankfiókban azt a magyarázatot kapta, hogy "sajnálatos tévedés történt". Szöllőssy emlékeinek némiképp ellentmond Muskovszky vallomása, amely szerint a cégvezető háborgásáról értesülő Kulcsár maga simította el az ügyet. Az átutalások mindenesetre megszűntek, azt máig nem lehet tudni, hogy kinek a számláján kötöttek ki.

Kulcsár nem előzmények nélkül került az Ecolnet Kft. számlájának a közelébe. A rendőrségen tavaly júniusban tanúskodó Muskovszky Kulcsárt is, az Ecolnet Kft.-t is jól ismerte. Az egykori brókert még a kilencvenes évek közepéről, amikor Kulcsár ellen több büntetőeljárás is folyt Somogy és Zala megyében engedély nélküli pénzváltás és záloghitelezés, vesztegetés és okirat-hamisítás miatt, s némelyik ügyben Muskovszky védte. Szöllőssy Imrével, a környezetvédelem iránt elkötelezett vegyipari mérnökkel 1998-ban találkozott az ügyvéd. Felesége, Csehik Ágnes 2001 nyarán 51 százalékban alapító tulajdonosa lett az Ecolnet Kft.-nek, amelybe még ugyanabban az évben - neje kiszállása után - Muskovszky is belépett.

Szöllőssy nyolc éve dolgozik azon, hogy Gyöngyös határában felépítsen egy svájci csúcstechnológiával működő szemétégető üzemet, amelyben akár veszélyes hulladékot is meg lehet semmisíteni anélkül, hogy a környezetre káros anyagok keletkeznének - a gyárnak még kéménye sem lesz. A 2000 Celsius-fokos égés során tiszta hidrogén, útépítésre alkalmas üvegszerű salak és távfűtésre használható hőenergia szabadul fel. Szöllőssy álmának megvalósítására alakult 2000-ben az Ecolnet Környezetvédelmi és Ingatlanfejlesztő Rt. (mai nevén Ecolnet-WTP Rt.), amelynek többségi tulajdonosa a technológia Magyarországra hozatalát ígérő svájci fejlesztőcég, az Ecolnet AG.

A grandiózus, összesen 87 millió eurósra (mintegy 22 milliárd forint) becsült projekt elindításához azonban pénz kellett (például a telek megvásárlására, illetve a 28 különböző szakhatósági engedély beszerzésére, amelyek nélkül a bankok nem adnak hitelt ilyen típusú beruházásra). Ezért találta ki Szöllőssy - magyarázta a HVG-nek -, hogy létrehoz egy veszélyes hulladékot is szállító céget, s az abból rövid idő alatt remélt profitot az Ecolnet Rt.-be pumpálja át. A szemétszállítást a cégbe 150 ezer forinttal beszálló VGÜ Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. szervezte volna meg Nógrád megyéből. Így alakult meg 2001 nyarán 3 millió forintos tőkével az Ecolnet Kft., amelybe valamilyen módon - áll Muskovszky vallomásában - Kulcsár is be szeretett volna lépni. Szöllőssy ma azt állítja, akkoriban nem tudott e szándékról.

Az üzlet beindításának költségeit - az Ecolnet Kft. működtetését és hat speciális Mercedes teherautó lízingdíját - tagi kölcsönökből akarták fedezni. A legtöbb pénzt, 150 millió forintot az egyik kisebbségi tulajdonos, az osztrák Franz Leppa építési fővállalkozó, Szöllőssy ismerőse ígérte, de csak 20 milliót teljesített. A likviditási válságba került Ecolnet Kft.-nek Csehik Ágnes dobott mentőövet: a cégbírósági iratok szerint 120 millió forintnyi értékpapírját ajánlotta fel fedezetül, ha valaki kölcsönöz a cégnek. Csehik előzőleg Kulcsár Attilánál helyezte el megtakarított pénzét, ami azért különös, mert férje, Muskovszky mindenkinél jobban tudhatta, hogy a brókerrel szemben korábban jogerős elmarasztaló ítélet született. A hitelezőt ezek után Kulcsár hozta, s az nem volt más, mint a bróker akkori menyasszonya, Matics Brigitta, aki 50 millió forintot adott az Ecolnet Kft.-nek.

"Fogalmam sem volt róla, hogy Kulcsár szerzett pénzt a cégünknek, azt hittem, Csehik Ágnes vett fel lombardhitelt. A pénzt Muskovszkynak adtam vissza" - emlékezett vissza a HVG kérdésére Szöllőssy, aki mindezt a tranzakció iránt érdeklődő nyomozóknak is elmondta. Ezzel szemben Muskovszky azt vallotta a rendőrségen, hogy Matics Brigitta és az Ecolnet Kft. között kölcsönszerződés született. Szöllőssy viszont a HVG kérdésére leszögezte, ő ilyet nem írt alá. Jóllehet Muskovszky a nyomozóknak azt állította, nem közvetített Kulcsár és az Ecolnet Kft. között, nem zárta ki, hogy a pénzt végül ő juttatta vissza "Attilának".

A Matics-féle kölcsön törlesztéséhez az Ecolnet Kft.-nek újabb pénzt kellett szereznie, mert a szemétszállításból semmi sem lett. Valószínűleg ezért döntött Csehik Ágnes 2001 októberében úgy, hogy eladja az üzletrészét. A legnagyobb, 25 százaléknyi üzletrészt Gerő Péter ingatlanvállalkozó, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke, a Közép-európai Egyetem Rt. igazgatója vette meg a cégiratok szerint azzal a feltétellel, hogy 57 millió forint tagi kölcsönt is nyújt. "Barátom, Dornbach Alajos ajánlotta, hogy érdemes befektetni az Ecolnet cégcsoportba. Akkor arról volt szó, hogy három év múlva kamatostul visszakaphatom a pénzemet" - magyarázta a kockázatos üzleti döntés hátterét a HVG-nek Gerő. A két Ecolnet-céget Dornbach ügyvédi irodája alapította (az ügyvéd 1990 és 1994 között SZDSZ-es országgyűlési képviselőként a parlament alelnöke volt, most az ÁPV Rt. felügyelőbizottsági tagja). Az egykor Gyöngyösön praktizáló Dornbach - mondta el ő maga a HVG érdeklődésére - nagy fantáziát látott ugyan a beruházásban, de három éve azért nem vállalta tovább az Ecolnet-cégek jogi képviseletét, mert kínossá vált számára, hogy csúszik a beharangozott üzem felépítése. Dornbachnak, mint szavaiból kitűnt, nyomósabb oka is lehetett, amit az ügyvédi titoktartás miatt nem tárhat fel. Mint ők mondják, a Kulcsár-féle manőverekről sem Dornbach, sem Gerő nem tudott, utóbbi tavaly nyáron szembesült ezzel, amikor őt is megkérdezték a rendőrök.

Az Ecolnet cégcsoport jogi ügyeit Dornbach távozása óta Muskovszky intézi, aki az után, hogy 24 százaléknyi üzletrészt vásárolt, másokat is tőkéstársnak hívott a cégbe. Közéjük tartozott a 2001 őszén még Muskovszky irodájában dolgozó Thaisz Andrea ügyvéd, aki 110 ezer forintos üzletrészt vett, amin felül közel 5,4 millió forint tagi kölcsönt nyújtott "zsebbe" az ügyvédnek. Erről elismervény is készült, amit ők ketten írtak alá. A pénz útja azonban homályos. "Thaisz Andreától egy fillér tagi kölcsönt sem kaptunk" - mondta a HVG-nek Szöllőssy. Komolyabb összeget, 33 millió forintos tagi kölcsönt adott az Ecolnet Kft.-nek Muskovszky gyerekkori barátja, Bordás György, az ING Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. S bár ő is Muskovszky ügyvédi letéti számlájára utalt, e pénz Szöllőssy szerint befolyt az Ecolnet Kft. kasszájába, és a cégvezető azt mondja, Bordás (aki nem válaszolt a HVG kérdéseire) tízmilliót már visszakapott belőle.

Az évek óta vegetáló - ám az interneten az Ecolnet Rt.-vel azonos helyen, működő cégként feltüntetett - Ecolnet Kft. saját tőkéje a 2004-es mérleg szerint 90 millió forintos mínuszt mutat, most azonban felcsillant a remény a befektetők előtt. Úgy tűnik, a részben az ő befizetéseik átcsorgatásával 120 millió forintos saját tőkéjűre hizlalt Ecolnet Rt. beruházása hamarosan sínre kerül - legalábbis Szöllőssy és az rt-ben is aktív szerepet (kisebbségi tulajdonrészt és összesen 27 millió forintnyi tagi kölcsönt) vállaló Gerő ebben bízik. Szöllőssy azt állította a HVG-nek, a K&H Bank Rt. hitelígérvényt adott az Ecolnet Rt.-nek 67 millió eurós beruházási hitel nyújtásáról azzal a feltétellel, hogy a szemétégető felépítéséhez még szükséges 20 millió euróról a társaság maga gondoskodik.

A K&H azonban ezt - a banktitokra hivatkozva - nem erősítette meg a HVG-nek. Az Ecolnet Rt. eddig a telket vette meg a gyöngyösi ipari parkban 79 millió forintért, majd azt további százmillióból közművesítette és rendbe tette. Az építkezést a gyöngyösi önkormányzat is támogatja, amelynél a HVG-nek hangsúlyozták, hogy kivételesen jónak tartják a Szöllősy által bemutatott technológiát. Az Ecolnet Rt. most külső befektetőkkel tárgyal, köztük a luxemburgi Phoenix Biocycle Industries AG-val, amely tízmillió eurót ígért részvényvásárlás és tőkeemelés formájában. Szöllőssy pedig azt ígéri: "Ha e pénz befolyik, visszafizetjük a tulajdonosi kölcsönöket."