Rendeletében 18 milliárd forintnyi birtokfejlesztési hitelösszeget határozott meg az agrártárca, amelyhez 50 százalékos állami kamattámogatást társít. Az ebben a konstrukcióban felvett - a saját díjszabását már bejelentő Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-nél 7,8-7,85 százalékos kamatozású, évi 2,4 százalékos kezelési költséggel terhelt - hitelt nem csak az állami tulajdonú földek vételére használhatják a gazdálkodók, s a keret harmadát elkülönítették a családi gazdálkodók számára. Csakhogy a szakértők szerint ez önmagában nem mozdítja meg a piacot. Az állami kisparcellákét már csak azért sem, mert tíz hektár alatt még támogatott kölcsönért sem járja szívesen végig senki a hitelbírálati procedúrát. Ez a méret is csak akkor jöhet szóba, ha az adott parcella közvetlenül szomszédos a birtokát növelni kívánó gazda által művelttel, egyébként 20 hektár az ingerküszöb, mivel ennél kisebb táblához nem érdemes utaztatni a gépeket.

A hitel minimuma egy-, maximuma pedig ötvenmillió forint, futamideje 5 és 20 év közötti, a keret pedig - 350 ezer forintos hektáronkénti átlagárral és a vétel teljes mértékben kölcsönből való finanszírozásával számolva, amire van elvi lehetőség - 50 ezer hektárra elegendő. Ha a 20 hektáros ingerküszöböt is figyelembe vesszük, akkor ez 2500, némi saját erővel számolva ennél legfeljebb 1000-1500-zal több földvételt jelent, ami valóban nem bolydíthatja meg a földpiacot. "Amennyiben a 18 milliárd forintos hitelkeret elfogy, vélhetően újabb forrásokat biztosítunk a kamattámogatásra" - jelezte ugyanakkor a HVG-nek Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára, hogy ennél nagyobb volumenben gondolkodnak.